Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lehet a baj velem?
Nehez erről írnom , de nem tudom kihez fordulhatnék segítségért, ezért megpróbálom itt.
Az a helyzet, hogy egy ideje már a páromon kívűl nem nagyon akarok másokkal találkozni. Sokkal inkább szeretek kettesben lenni, mint baráti összejövetelekre menni, esetleg az ő szüleivel találkozni. Már-már úgy érzem megerőltető egy-egy ilyen találka és simán el tudnám képzelni úgy az egész életemet hogy csak mi ketten vagyunk...
Tisztában vagyok vele hogy ez nem normális. Mi okozhatja ezt a beszűkült tudatállapotot? Mit tehetnék, hogy ez változzon?
24N
Így szépen elkopnak a barátok, ismerősök, aztán majd, ha akarnád, sem hívnak.
A párod meg megunja, mert agyon unjátok majd idővel
egymást, mivel semmi újdonság, ingerszegény életforma.
Mire észbe kapsz, lelép.
Nem biztos,h annyira nagy gond,ha a párod is ugyanugy van ezzel.Viszont tényleg nem árt kicsit nyitni a világ felé,pl egy hobbi,gondolom dolgoztok mindketten,szóval lehet ismerkedni.Nem kell nagy társasági életet élni,ha nem igényled,elég egy két ember akikkel néha kicsit kimozdulsz.
Hasonló típus vagyok én is.Ráadásul mikor új városba költöztünk és senkit sem ismertem jobban befordultam.Aztán rájöttem,hogy nem drasztikusan,mert az meg nem én lennék ugye,szóval kicsit változtatnom kell ezen és sikerült is.Azelőtt párom se szerettem ha eljár,pedig nem gyakran ment volna. Azóta már én is mondom neki,hogy menjen szórakozzon kicsit,és megy is.Egyébként ő sem nagyon az az eljárós, bulizós,viszont igy havi 1-2x összejönnek haverokkal játszani meg ilyesmi :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!