Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha a párom már nem igényli olyan sokszor az érintéseket, akkor vajon csak velem nem, vagy ha lenne egy új párja, azzal sem vágyna rá? Mennyire alakulnak át az igények a felnőtté válás során?
Szerintetek menniyre normális, hogy ezek a dolgok ritkulnak az évek során? Szinte gyerekek voltunk még, amikor összejöttünk és akkoriban, meg évekig sok volt a puszi, csók, ölelés, stb.
Ezek a dolgok még mindig jelen vannak, de már ritkábban. Egy bizonyos pontig persze tudom, hogy ez normális. (mostmár 30 felé közelítünk)
A szájrapuszi még mindig megvan, csók ritkán, javarészt szex közben. A szexxel nincs gond, nem monoton, nem unalmas, kívánjuk egymást. Ha megyünk valahova, még mindig fogjuk egymás kezét.
Az ölelés ritka, inkább búcsúzáskor, vagy ha egy ideje nem láttuk egymást. Összebújás nem igazán van, pedig én igényelném és szoktam is..
Szóval nem mondom, hogy ezek teljesen eltűntek volna, de nem tudom, normális-e ez ennyi év után?
Úgy vettem észre, hogy nekem nagyobb igényem van ezekre a dolgokra, mint neki és javarészt én kezdeményezem ezeket.
Beszéltem vele erről, azt mondta, hogy neki igazából ez így teljesen jó, nincsen semmi problémája.
Viszont ugye régebben, míg (még)fiatalabbak voltunk, neki is nagyobb igénye volt ezekre a dolgokra.
Elgondolkodtam, hogy vajon már csak én nem "váltom ki" belőle ezt az érzést, vagy csak "felnőtt" és változtak az igényei és rendben van ez így? Vagy vajon, ha új párja lenne, vele sem lenne igénye már olyan szinten ilyesmikre, mint anno?
Lehet, hogy túlreagálom, nem tudom.. :D
Valaki be tudna számolni ilyen tapasztalatairól?
válasza:"Elgondolkodtam, hogy vajon már csak én nem "váltom ki" belőle ezt az érzést, vagy csak "felnőtt" és változtak az igényei és rendben van ez így? Vagy vajon, ha új párja lenne, vele sem lenne igénye már olyan szinten ilyesmikre, mint anno?"
Dettó, pocsék érzés.
Próbáltam felmérni a helyzetet, mivel előttem is voltak hosszabb kapcsolatai, hogy akkor hogyan működtek, de semmire sem jutottam.
Az én páromnak előttem egy komolyabb volt, néhány év, de mi már több, mint dupla annyi ideje vagyunk együtt, így igazából ahhoz, ami elmúlt, nem szeretném hasonlítgatni a mi kapcsolatunkat..
Csak kérdés, tényleg, hogy vajon ezt a "jelenséget" magamra vegyem-e, vagy ez normális..
válasza: válasza:Köszi a kommenteket.
Igen, megbeszelni nyilván meg tudom, de az úgy nem az igazi, nem belőle jön természetesen. És engem ez a rész "aggaszt".
válasza:Persze hogy nem az igazi.
De akkor is kell beszélni róla.
A szürke hétköznapok csak rontanak a helyzeten. A férfiak másként működnek.
A jó házasságért mindennap tenni kell, mindkét félnek. Megkérdezhetnéd hogy van e olyan dolog, amit esetleg ő hiányol a házasságotokból.
Mennyi ideje vagytok együtt?
Beszéltem már vele erről, a kérdésben is írtam, hogy neki elvileg minden jó így, ahogy van. Igyekszünk figyelni, hogy ne laposodjon el a dolog sem programok terén, sem szex téren. Csak nekem ő az első, nem tapasztaltam még hasonlót így, ezért kezdtem el ezen kicsit agyalni.
8 éve vagyunk együtt.
válasza:Mondd el neki hogy
neked ez nagyon hiányzik.
Hidd el hogy nagyon sok ember örülne ha ilyen házassága lenne mint neked.
De ha teszel érte, ezen is tudsz javítani. Viszont a férjednek is akarnia kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!