Úgy érzem elhanyagol a céljai miatt. Önző vagyok vagy jól érzem?

Sziasztok. 23 éves vagyok a barátom 24.

Mindig is úgy éreztem, hogy nagyon jó a kapcsolatunk, szeretjük egymást és szinte mindent megtudtunk beszélni. Előzetesen elmondanám, hogy nagy hibám az, hogy szükségem vam arra, hogy valaki szeressen, valaki figyeljen rám.

Ebben az évben bele kezdett egy magánvállalkozásba, amely nagyon sok időt és energiát igényel, pontosabban gyümölcsösről van szó. Első perctől támogattam, segítettem, ástam, kapáltam és az elején nagyon jó mókának tűnt az egész, amíg nem kezdett átmenni ez az egész egy teherbe.

Tavasz óta, szinte minden hétvégén ezzel foglalkoztunk, sőt, volt, hogy hétköznap is. Megtudnám számolni az egyik kezemen, hogy hányszor ültünk be valahova vacsorázni, valamit meginni, beszélgetni. A nyáron 3 napot voltunk kirándulni, kb. ennyi minőségi időt töltöttünk el a nyáron.

Látom rajta, hogy érti mit mondok, és ő is mondja, hogy elhanyagol és megváltozik, de másnap minden kezdődik előről. Ugyanakkor szerintem azt érzi, hogy nem támogatom és nem állok mellette. De igen! Csak már nekem sincs akkora kedvem az egészhez.

Szülinapra, esküvőre, bárhova ha megvagyunk hívva, csak este megyünk mert nappal dolgozni kell.

Nagyon rossz hatással van a kapcsolatunkra, sokat veszekszünk emiatt, aztán ebből következik az, hogy már a szexuális kapcsolatunk sem olyan mint régebb.

Nem tudom mit tegyek, nagyon szomorú vagyok és félek, hogy nem tudjuk ezt így tovább csinálni.

Persze, mingyárt itt a tél és akkor nem kell szt csinálni, de tavasztól kezdődik előről, egésszen őszig.

Tényleg nem tud egyensúlyt tartani a munka a párkapcsolat között, vagy én túlzom él és nem támogatom?

Azt hozzá tenném, hogy nagyon sokat beszélünk erről, minden héten sírva kiöntöm neki a szívem és elmondom azt hogy félek.