28 évesen új kapcsolat vagy a régit foltozgatni javítgatni?

#1

Számomra 24-28 éves nőket gondolom ideálisnak, szerintem egy 20 éves nem gondolja még annyira komolyan az életet legalábbis a többsége. Ha továbbtanul valaki 22-24 évesen fejezi be tanulmányait így már ő is dolgozna ami számomra fontos, mert lakást akarok venni és pár éven belül utána családot alapítani. Nem mondom azt, hogy egy húszon éves fiatal hölggyel ezt nem lehetne, de nagyobb az esélye, hogy ő ezt másképp gondolná én úgy gondolom. Szerintem amit írsz korkülönbség az sok ilyen fiatalon még pl egy 20 éves még tanul nincs pénze akkor te fizetsz neki mindent? Mert akkor ott nem lesz közös kassza. Ha csak kapcsolatra vágynék akkor bele mennék simán az ilyenbe és élvezném az életet aztán lesz ami lesz.

Itt a szülei hibáztak én úgy gondolom azért mert mondta, hogy pl anyukája nem engedte be a konyhába csak akkor mikor velem együtt főzött. Különélés szerintem nagyon jót tesz és sok mindenre megtanítja az embert. Ezt a kapkodást is a szüleitől örökölte ők is ezt csinálják.

Mosogatásban nem kell a legdurvábbra gondolni egy két példát mondanék van hogy a tea megfogja a bögrét és azt nem sikálja le róla vagy egy sajtos tészta után a sajt rászárad a tányéra és nincs beáztatva és úgy mossa el akkor marad 1-1 sajt darab rajta. Tökéletes mosogatás nincs én is hibázok időnként.

#2

Nem mondtam, hogy nincsenek kivételek csupán annyit, hogy az én ismerőseim és barátnőm ismerősei sorban házasodnak meg és jönnek a gyerekek.

Sok lány az egyetemi évei alatt elkel eltelik pár év és házasodnak majd jön a többi.

Azért az nem mindegy, hogy 35 évesen egy házasság csak a cél vagy gyerekek esetleg látni őket felnőni vagy unokákat. Mert ott már elég nagy a valószínűség, hogy ezt nem éli meg az ember. Ismerek olyan lányt akinek tök idős apja volt mindenki csodálkozott rajta a csaj elvégezte az egyetemet pár évet dolgozott és idén meghalt az apja. Én azért szeretném látni a gyerekeimet felnőni vagy esetleg unokákat megélni.

#5

Családunkban gyakori a trombózis meg volt mindkét ágon cukorbetegség is. Férfi nagyszülőket 70 éves koruk körül vesztettem el így én arra számítok, hogy eddig élek kb. Aztán kitudja bátyám anyósa idén halt meg 45 évesen vérmérgezésben a kórházban egy seb miatt amit nem kezeltek. De ne keverjük most bele az egészségügyet a beszélgetésbe.

Teljesen egyet értek veled amiket írtál itt.

Ha mondom akkor mondja, hogy akkor csináljam én, ha jobban tudom. Ha megsértődök akkor mondja, hogy duzzogóm és megvárja míg 1-2 nap alatt lenyugszom. Takarításra azt mondta neki nincs rá hetente ideje ezzel foglalkozni. (Nekem a koliban volt 1 órám arra szinte minden héten, hogy felsöpörjek felmossam a szobát és a fürdőt kitakarítsam itt se lenne több az albérletben sokkal)

Nem tudom, hogy nem tudja vagy egyszerűen nem érdekli mi lenne a normális.

Ami szerintem rossz hatással van rá, hogy két barátnője is mindig panaszkodik neki, hogy a férjük semmit nem csinál az egyik csak gépezik meg elvan nem tud kaját se készíteni a másik se csinál semmit, de ott az egész kapcsolat bonyolult.

Amúgy lehet idővel normálisra fordulnának a dolgok csak neked nincs kedvem 1-2 évet még beleölni a kapcsolatba, hogy hátha jobb lesz.

Pl az elején napi szintű telefonálgatás volt az elején most 2-3 naponta hívják és már ő sem szereti, hogy nem történik semmi, de hívják hogy mi történt veled a héten. Vagy már nem akar haza utazni havonta az elején úgy képzelete 2 hetente az ő szüleihez 2 hetente az enyémhez megyünk.