Miket bántál meg párkapcsolati téren eddigi életedben ? Próbáltad helyrehozni ? Ha nem, miért nem ?

Én is, mint az első, hogy nem előbb szakítottam. Nem akartam elhamarkodottan szakítani, de túl sokáig analizáltam a dolgokat, az utolsó 3/4 év minimum tényleg egy vergődés volt - mint kiderült, az ő részéről is elvileg, de az enyémről biztosan. Helyrehozni ezt már nem lehetett, próbálkoztunk, de veszett fejsze nyele, már elmúltak az érzelmek... meg belegondoltam, és rájöttem, hogy egyedül is jobb lenne már lenni, mint abban a kapcsolatban, még ha toldozgatom-foldozgatom is.

Annyit tanultam belőle, hogyha már úgy érzem, hogy nem oké a kapcsolat az első pillanatban is leülök és beszélek, még ha kiderül, hogy csak jódolgomban unatkoztam, akkor is.

Eleinte azt bántam meg, hogy távkapcsolatokkal próbálkoztam.

Azt is fájlalom, hogy későn jöttem rá, hogy velem normális nő nem fog járni. Szerencsére rengeteg dilis nő közül válogathatok, csak el kell fogadni, hogy dilisek, és nem szabad normális dolgokat erőltetni rájuk. Az ilyen felismerés sokat segít, ha időben történik.

egyedül azt bántam meg, hogy megcsaltam a feleségemet. azóta próbálom rendbehozni, de még 1 év után is nehéz neki is, nekem is, mert nem lehet elfogadható okot adni az egészre. biztos nem ez a legjobb szó erre, de iszonyat szégyellem magam miatta.

a korábbi kapcsolataimat visszanézve nem bántam meg egyiket sem. mindegyikből volt "take away", mindegyik hozzáadott ahhoz, aki lettem, ahogy pl egy ilyen krízishelyzetet kezelni tudok/tudunk együtt.

Leginkább azt, hogy nem vettem komolyan a panaszait: olyan női hisztinek gondoltam véltem. Sokkal töbet kellett volna beszélgetnünk, megbeszélnünk dolgokat, elmondani az érzéseinket. Engem úgy szocializáltak, hogy a ffi teremtse elő az anyagiakat, ez a legfontosabb. De már belátom, hogy ez csak az egyik pillér...

Már a mostani házasságom sokkal harmónikusabb, teljesebb, de akkor is sajnálom, hogy tönkrement, tönkretettük az előzőt.