Ha elköltözök a barátomtól, az olyan, mintha szakitanánk?

Mi ugyan ilyen cipőben voltunk.

Én férfi, ő nő, saját lakásom.Nálam lakott ideiglenesen, külföldi egyébként, 5 hónapot élt korábban Budapesten.

A ruhaszekrény rész röhej számomra, nekem az volt az első, hogy a cuccaimat összepakoltam, mert tudtam hogy a páromnak fontosabb a változatos öltözködés mint nekem, és semmi értelme mind a 12 pulóveremnek elöl lennie, ha csak 4et hordok rendszeresen és hasonlók.

Fürdőszoba dettó, az volt az első hogy a szekrény felét és az egész csapot "megkapta" barátnőm.

Az íróasztal és könyvespolc rész macera. Hány nm a lakás? Fontos részlet szerintem. Ha elég nagy, és lenne hely egy íróasztalnak, te is vehetnél valamit, egy furnér asztallap 4 lábbal nem olyan drága az IKEAban.

A párod önző és lekezelő módon viselkedik veled szerintem. Fontosabb maga, mint te. Ilyen emberrel akarsz tervezni hosszútávon?

1) vagyok.

Nem, legyen önbecsülésed. Doktorálni akarsz, bocsáss meg, de akkor meg pláne. "Idősebb nálam" Uram Atyám, 2021 van, a párodról beszélsz, nem a nagyapád.

Rossz érzés hogy más emberek kapcsolatát szítom, mentségemre szóljon hogy ritkán teszem, csak véletlen idetévedtem.

Ezt ne hagyd.

"Én már nem akarok ilyeneken pörögni. " Akkor az egész életedben ilyen leszel? Nem fogsz pörögni, mert most épp kicsi a lakás, nem fogsz pörögni, mert épp jön a baba, nem fogsz pörögni mert épp középsulisok a gyerekek és kritikus ez az időszak, és nem fogsz pörögni, mert ennyi idősen minek?

Mondom, én férfi vagyok, és nem hagynám, hogy a párom, akivel együtt élek, ennél fogva a legfontosabb nő az életemben, egy szaros neszesszerből tisztálkodjon hónapokig, a ruháit meg úgy kaparja össze minden nap mint harry potter a lépcső alatt.

Valóban, a helyzeted javulni fog, de Ő nem.

Jajj, drágám, nálunk is ez volt az exemmel. A könyveim bedobozolva, mert ne rakjam fel az övéi mellé (kiadási sorrendben voltak elrendezve, bár több éve nem nyúlt már hozzájuk).

Nem rakhattam egy képkeretet bárhova, mert már húzta a száját, hogy kupis vagyok, szétpakoltam.

Szóljak ha kell az íróasztal, de valahogy sose jutottam oda és az ágyon kuporogtam én is több könyvvel körbevéve. A home office időszakában az is kiderült, hogy a munkámat abszolút lenézi és nem tartja tiszteletben a privát szférámat (ha egy barátnőmmel átmentem beszélgetni a hálószobába, akkor hirtelen kikapcsolta a zenét és rátapadt az ajtóra).

Konkrétan amikor szakítottam és elköltöztem, akkor 30 perc alatt végeztem a pakolással, mert minden dobozban volt még (ez kb 14 hónap volt együtt élve). Ez jobb már nem lesz.

Nem úgy áll hozzá, hogy ez a te otthonod is, inkább csak megtűrt személy vagy.

Vagy rendezzétek át a lakást együtt, a közös bútorokat felhasználva.