Helyre fog valahogy jönni ez a kapcsolat, érdemes érte még harcolni?

Több mint 4 éve vagyunk együtt a párommal. Ő pont olyan, mint amilyennek egy férfit elképzeltem. Külsőleg és belsőleg. Tehát amit én szeretek egy férfiban, az benne megvan. Nagyon jó vele minden, elfogadja a gyerekeim, szereti őket. Tehát minden rendben és tökéletes lenne DE 2 éve összeköltöztünk, azóta nincs munkája. Mindig is dolgozott, viszont mikor össze költöztünk, ott kellett hagynia a munkáját. Mondtam neki, adjon magának időt, majd megoldjuk valahogy az anyagit. De mármost 2 év eltelt és még mindig nem hajlandó dolgozni. Mindig válogat, kitalál vmit, hogy nem jó. Próbanapok után úgy jön haza, mint egy szarrá használt felmosórongy és hogy ő mennyire el van fáradva. Ki készülök ettől az egésztől, hogy én tartok el egy 4 fős családot. Ráadásul itthon semmit nem csinál, és még a kajában is válogat ezerrel. Itthon vagyok homeofficeban, tehát már több mint egy éve össze vagyunk zárva. Egész nap a telefont nyomogatja, mikor mondom neki a melót, akkor 2 napig keres, önéletrajzot küld, utána ennyi.

A napokban azt mondtam neki, ha nem talál a nyári szünetig melót, akkor mehet, mert én még egy nyarat nem fogom végig szenvedni, úgy, hogy ő nem dolgozik. Kezdek elhidegülni tőle. Szex már hetek óta nincs. És nem érti meg, hogy egyáltalán nincs rá most ingerem, mert tele van az agyam. A sok adóság, a meló, őt látszólag nem zavarja, én ezzel kelek, fekszek :/ azt mondta neki kell a szex, mert legalább valami jó történjen már vele…fuu olyankor simán az arcába vágom, hogy ő tehet róla.

szóval sajnálnám a kapcsolatot, mert nagyon egymásra találtunk és tényleg rossz nélküle. viszont hiába mondják azt, hogy az anyagi nem lehet gond…de igen, mikor én szarrá dolgozom magam, ő meg csak kifogásokat keres, akkor igen az ☹ kezdek kikészülni ebbe az egészbe. mennyit lehet tűrni? dobjak el egy amúgy jól működő kapcsolatot emiatt? mert tudom jól, ha ő elkezd dolgozni és beáll nála is egy napirend, lefoglalja magát munkával, lesz pénze, akkor minden rendben lenne… ☹