Mit tegyek ha évekig hazudott és titkolózott?

Sziasztok! Szeretném a segítségeteket kérni. Én egy 27 éves nő vagyok, a párom 34. Hamarosan négy és fél éve vagyunk együtt. Szerintem vele van az első komoly „felnőtt” kapcsolatom. Remélem az utolsó is ő lesz, mert szeretjük egymást, legalábbis én ezt gondoltam. Elég régóta élünk együtt, nagyjából három és fél éve költözött először hozzám. Aztán három közös albérletben is laktunk, de szerettünk volna saját házat. Idén végre sikerült vennünk egy kisebb házat, egy külsőbb kerületben. A következő egy évben szeretnénk felújítani, mivel babát szeretnénk. A felújításhoz hitelt kellene felvennünk, ehhez segítség lenne hogyha megcsináltatnánk a bejegyzett élettársi viszony papírt. Sokat gondolkoztunk és vitatkoztunk ezen, mert ő ódzkodott ettől. Végül sikerült meggyőznöm és belement a dologba, de amikor a papírokat intéztük, ami ehhez szükséges, kiderült hogy még mindig házas. Tudtam hogy fiatalon megházasodott, de azt mondta ez csak egy fiatalkori hiba volt, és már réges régen elváltak. Már másfél éve tervezgetjük a házat, a felújítást, a babát, és a “tovább lépést”. Ő 1,5 éven át tudatosan hazudott nekem arról hogy még mindig házas, pedig tudta hogy szeretném ezt a papírt is megcsináltatni. Otthon nagyon nagy veszekedés lett ebből, és a fejemhez vágta, hogy ő a kapcsolatunk elején még néha lefeküdt a feleségével, de megszakította a viszonyt, mert szeret, és erre ez a bizonyíték. Szerintem a hűtlenség minden, csak nem bizonyíték a párunk iránti szeretetre. Nagyon dühös vagyok rá, és össze is vagyok zavarodva, de szerintem képtelen lennék elhagyni őt, mert én tényleg szeretem, de hosszú éveken lát hazudott nekem. Nem tudom hogy tudnék benne újra bízni. De ha elmondta volna ezeket a dolgokat a kapcsolat elején, és elmondja hogy hibázott, és megcsalt, megbeszéltük volna, és valószínű hogy megbocsátom neki. Senki sem tökéletes, és mindenki hibázik, de hazudnia nem kellett volna erről. Szerintetek mit tegyek? Egy időre költözzek tőle külön? Vagy mit tegyek? Előre is nagyon köszönöm, és bocsánat a hosszú litániáért.