Más kapcsolatokba nem beszélik meg ha az egyik fél egy hétre elmenne videkre dolgozni? Nem kéri ki a párja véleményét elvállalja e ?

#20-hoz:

Ez a rész törlendő: "Dolgozni nem tudsz mellette, csak részmunkaidőben, mert péntekenként is óra van"

Egy másikból illesztettem be véletlenül (fogalmam sincs hogy), és nem vettem észre.

20!

Nem feltétlenül lesz belőle veszekedés. Miért lenne? Értelmes emberek egy kapcsolatban megbeszélik a dolgokat, nem csak közlik a döntésüket.

#22: Persze, de ezen mit lehet megbeszélni?

Megbeszéli, ott aludnék... Te is így gondolod? Persze... Mindenki happy, meg van beszélve.

De ha már van valami észrevétel. Nem feltétlenül veszekedésre gondolok. Csak ilyesmi, hogy én jobban szeretném, ha itthon aludnál. Akkor a pasi kössön kompromisszumot? Este munka után vezessen haza, reggel keljen fel korábban?

Vagy kezdje győzködni?

Ismétlem, nem szabadidőről van szó, buli a haverokkal, ilyesmi. Ez munka!

Persze, lehet róla beszélgetni, kell is, de ez az, amibe a másiknak nincs beleszólása. Véleménye lehet, azt el lehet mondani anélkül is, hogy a másik kikéri. Lehet észrevételezni. De ennyi. A munka az munka

#24: Igazából egyik hozzáállással sincs baj, amennyiben ez a két félnél egyezik.

Itt igazából az lenne a kérdés, a kérdező hogy reagálta volna le, ha ezt a párja felveti, hogy mit szólna hozzá?

Természetesen én is beszélgetek erről a férjemmel, de nem kérem ki a véleményét, mivel én sem vagyok döntéshelyzetben. Megyek, vagy kereshetek másik munkát.

Egy vállalkozó meg nemcsak egy munkát veszít el így, hanem egy ügyfelet.

Az meg tényleg irreális elvárás lenne, hogy minden este menjen haza, hajnalban vissza, ahelyett, hogy pihennék. Na meg költség szempontjából sem mindegy.

De mint hangsúlyoztam, itt a fő szempont az, hogy a kérdező hogyan reagálta volna le, ha a párja ezt úgy veti fel, ahogy ő szerette volna. Belátta volna, hogy persze, ez a logikus, vagy elkezdte volna sorolni az ellenvetéseit?

"Természetesen én is beszélgetek erről a férjemmel, de nem kérem ki a véleményét, mivel én sem vagyok döntéshelyzetben. Megyek, vagy kereshetek másik munkát."

De a kérdező párja nem beszélget erről, ő csak közli hogyan döntött.

Plusz, ha a te munkád eleve azzal jár, hogy x időnként kiküldetésbe kell menned, ezt anno a párod is elfogadta. Legyen az a pelda: eddig csak európán belül kellett menned max egy hétre. Most közli a főnök, hogy 3 hónapra kell menned Chile-be. Ezt te így közlöd a férjeddel, hogy drágám, hétfőn megyek Chile-be, 3 hónap múlva jövök, vagy leülsz vele, hogy figyelj drágám, 3 hónapra Chile-be kellene mennem, szerinted mi legyen?

A döntés pedig mindig a tiéd, nem kötelező minden munkát elvállalni.

De itt most nem hónapokról, és nem külföldről van szó, hanem egyetlen hétről, sőt annak is csak az estéről, mivel napközben amúgy is dolgozik.

Nálam is benne van a pakliban, hogy bármikor küldhetnek külföldre, bár még nem volt rá példa. De volt kolléga, aki fél évet Amerikában vagy Kanadában töltött. Mondhatott volna német, viszont az a karrierjében visszaesést jelentett volna, ugyanis a korábbi pozícióját nem tarthatta volna meg. Valószínűleg én is mennék. És akkor nem úgy jelenteném be, hogy ekkor megyek, hanem elmondanám, hogy ez a helyzet, és úgy gondolom, el kell vállalnia, mert hosszú távon mindannyian ezzel járunk jobban. Itt már valóban fontos a tálalás. De basszus, ez most egy hét!