Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Valóban szemétség elhagyni, mivel kvázi neki köszönhetem az életem, vagy igaza van a barátnőmnek abban, hogy ez bántalmazás, amit csinál?
A történetünk: Amikor összejöttem a párommal, egy 0 voltam. 22 voltam, és hiába volt diplomám, kb. kitörölhettem volna, nem volt munkám. Ő vállalkozásba kezdett, ami pár év alatt nagyon bejött neki, végül ő adott nekem munkát. Ő fizette ki a nyelvtanfolyamot, aminek segítségével nyelvvizsgám lett, posztgraduális képzést is fizetett nekem. Ő segített abban is, hogy a szorongásaim ellenére ki merjek mozdulni. Fogaim rendbetételében, alakformálásban is segített, meg amikor a nagybátyám halálos beteg volt, akkor ő keresett neki magán hospice intézményt és ő intézte el protekcióval, hogy bekerülhessen.
Már 8 éve vagyunk együtt, és már normális felnőttnek érzem magam.
Viszont, jön a következő probléma: Már nem szeretem a páromat. Maximum barátként tisztelem, de már minden idegesít benne, már a csámcsogása, beszédje is, egyszerűen azt érzem, nem szeretnék vele lenni. Egyáltalán nem vonz szexuálisan sem, már vagy 2 éve nem volt orgazmusom. Minden létező módon próbáltam jelezni és megoldani, de nem megy, mert ott a probléma, hogy semmit nem érzek iránta. Az sem segít, ha "randizunk", kimozdulunk, az sem, ha elmegyünk nyaralni.
Ráadásul olyan irányba fejlődött szét a világnézetünk, hogy bizonyos véleményeitől épphogy az idegroham nem kap el.
Ezeket finoman megpendítettem neki, és nem érdekelte, hogy érzem magam, csak azzal jött, hogy ha elhagyom, az nem lesz nekem egyszerű és erről ő fog tenni, mert igazságtalan, hogy ő embert faragott belőlem, én meg hálátlan vagyok és faképnél hagyom. Neki megfelel a kapcsolat, ő soha nem vert, nem kiabált, nem szenvedélybeteg és minden, tényleg mindent megadott nekem, akkor én mégis mit gondolok, hogy lelépnék a semmiért.
Ez úgy fél éve volt, kvázi meg is győzött, egy ideig magam is meggyőztem, hogy soha többé ilyen normális, rendes pasit nem találok, de aztán megint csak szenvedek.
Egyetlen egy barátnőmnek elmondtam kendőzetlenül a dolgokat, ő pedig teljesen felháborodott, azt mondta, hogy érzelmileg bántalmaz a párom, anyagi és érzelmi függésben akar tartani és tojik rá, hogy én hogy érzem magam, a lényeg, hogy el ne merjek menni. Szerinte amit mondott, amikor felhoztam a témát, fenyegetéssel ér fel.
Meglepett, hogy ezt mondja, szöget is ütött a fejembe, de ugyanakkor attól tartok, ő elfogult, mert sok tapasztalata nincs 33 éves szingliként úgy, hogy a leghosszabb kapcsolata 2 év volt, ráadásul önkénteskedni is szokott bántalmazott nőkkel foglalkozó alapítványoknál, szóval benne van a pakliban, hogy már mindenhová ezt vizionálja.
Esetleg mégis igaza lehet, vagy inkább az az igazság, hogy egy idő után minden kapcsolat kihűl, de ha tényleg ennyit köszönhet az ember a másiknak, akkor megérdemli a hűséget?
válasza:Ha nem szereted, hagyd el. Aztán tanuld meg, hogy semmi sincs ingyen az életben. Amit adott, azt el is veheti. Ez ilyen. Aztán majd gondolkozol egy picit. Valóban nem korrekt, amit csinál, de ilyen az élet. Akkor kellett volna átgondolnod ezt, amikor kipucolt a putriból.
A barátnőd meg egy vicc, hogy 33 évesen 2 éves volt a leghosszabb kapcsolata. Gyakorlatilag egy tini, de azért a tanácsokat osztogatná.
válasza:Sajnálom, ha csalódást okoz, de a barátnődnek mindenben igaza van!
Párkapcsolatban az emberek azért tesznek meg dolgokat, mert szeretik a másikat, de ez nem jelent röghöz kötést. Lehetsz neki hálás, de ettől az életeddel, boldogságoddal nem tartozol neki! Az, hogy ez mennyire bántalmazó kapcsolat, az ebből nem derült ki, mindenesetre hálátlanságot, embert faragást emlegetni minimum nem elegáns.
Jogod van boldog lenni, és nélküle, szemedre ezt nem hányhatja!
válasza:Érdekes és őszinte kérdés..
Nálunk hasonló volt a felállás, annyival bonyolítva, hogy van egy kisgyermekünk is, akiről gyakorlatilag csak én gondoskodtam.
Majd egy baleset miatt kórházba kerültem és ezt a pontot választotta ki a nő arra, hogy lelépjen a gyerekemet is ellopva, elrejtve előlem...miközben én kiszolgáltatott voltam és ápolásra szorultam.
Azóta már lement a per és nekem ítélték a szemem fényét, így boldogan élünk.
Az elhidegülést és meg nem becsülést így visszagondolva én annak tudom be, hogy anyuka soha nem jött velünk közös programokra, játszóra.
És míg én ugyanaz maradtam mint amikor megismerkedünk, ő egy lusta elhízott nem kívánatos savanyú ember lett.
válasza:"Jogod van boldog lenni, és nélküle, szemedre ezt nem hányhatja!"
A párjának is joga van boldognak lenni. És nem is azt hányja az illető szemére, hogy boldog lehet, hanem azt, hogy mennyit adott neki és az illető csak úgy lelépne. Joga van adni és elvenni is. Néha meg kell emésztenetek ám ezt, tündérkék...
válasza:Ha nem szereted, sajnos nincs nagyon mit tenni. Valóban sokat segített, de te nem is vagy hálátlan. Ha elmagyaráznád neki, hogy nincs értelme együtt lennie egy olyan nővel, aki nem szereti viszont, talán megértené. Talán.
Minden esetre úgy tartom, hogy a szeretet nem kierőszakolható. Most gondolj bele, ha egy random ellenszenves ember odaàll eléd és teljesíti az egyik vágyad, cserébe vele kell leélned az életed, megtennéd? Persze, hogy nem.
És sajnos, vagy sem, össze kell pakolnod, fel kell mondanod és le kell lépned. Új életet kell kezdened, valahol máshol. Ha lehet tőle jó messze, mert amit mondott, az kvázi fenyegetés is.
válasza:Azt nem tudom, hogy a barátnődnek igaza van-e, de azt igen, hogy neked nincs. Mi az, hogy "megérdemli a hűséget"? Nem, nincs olyan, hogy megérdemli. Azt mindenki megérdemli, hogy amíg a kapcsolat tart, a felek legyenek hűségesek egymáshoz, és tiszteljék a másikat. De olyan röghözkötés nem létezik, hogy én ennyit fektettem beléd, tehát neked kötelességed örökre velem maradni, kvázi az egész életedet adni cserébe.
Azzal meg mi a baj, hogy a barátnődnek 2 éves volt a a leghosszabb kapcsolata? Valószínűleg neki több esze van, és képes időben lépni. Te 2 éve toporogsz, meg szerencsétlenkedsz a fosban.
válasza:"Mi az, hogy "megérdemli a hűséget"? Nem, nincs olyan, hogy megérdemli."
A gyk-s átlag női hozzászólót láthattuk... :D
válasza:4-es Ezt hogy gondolod kivitelezni?
Attól még senki sem lett boldog, ha valaki azért van mellette, mert akármilyen okból kell.. Elvenni már rég nem tud semmit, de hozzá adni sem.
válasza:Te egy tulajdon vagy.
Mindennél amit adott (nyelvvizsga, fogak, hospice, stb) megvásárolt belőled egy darabot. Már nem vagy a magad ura, gyakorlatilag eladtad magad.
Oké, persze, tudom, aki ad az szeretetből adjon, nem tartozol semmivel, stb stb. Ez szép is gondolatban, csak nem ez a valóságban működő kapcsolatok dinamikája. A valóságban ha elfogadsz valamit (sztereotipikusan a férfi párodtól) akkor azzal kivásárolja az önrendelkezési jogodat. Ennek az extrém példája a "Vettem egy boroskólát, szóval sz*opjál le."
Na most rajtad áll, hogy ezt letojod és otthagyod a párodat, vagy elfogadod hogy meg lettél véve.
válasza:#7! Valószínűleg te ezt incelként nem tudhatod, de normaliséknál a hűség nem érdemi alapon működik, hanem alap. Vagy szerinted, ha emberünk nem ad munkát a vállalkozásában, vagy nem csinálja meg a fogam, akkor mehetek félredugni, mert "nem érdemli meg"?
Ha nem hiányoztál volna néhány betűnél az iskolából, akkor azt is látnád, hogy a kérdező párjánál a hűség arra értendő,hogy nem zárhatja le a kapcsolatot. Olyan meg, amint írtam, nincs. Mindenkinek joga van bármikor lezárni egy kapcsolatot.
#6
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!