Kivel esett ez meg párkapcsolata során? Szóval a párommal 9 éve vagyunk együtt. Voltak kisebb nagyobb surlódások de nem annyira komoly. Az utóbbi 1-2 évben sokat kritizál engem ami nekem nagyon rosszul esik de ő ezt nem így veszi fel.

Hát nézd, tudod mire való egy lábtörlő? Olyan, mint te. Teszi a dolgát, mégis bele törlik a lábukat. Nagyjából te is ilyen funkciót töltesz be.

És te miért nem hagyod ott, ha nem jó vele?

Például nekem is volt ilyen kapcsolatom, amikor túlléptem egy határt és én nem vettem észre olyan zsigerből jött az alázás belőlem szövegben, hogy nekem fel sem tűnt, hogy ezzel megsértem a párom. Így visszanézve már lassan 20 éve, még mindig kis szégyent érzek emiatt amúgy, amiket szóban műveltem...holott tényleg szerettem a csajt nagyon és ő meg ugyanúgy engem, de teljesen elmartam magam mellől ezzel a sértegetős viselkedésemmel. Megmondom az őszintét, hogy fiatalon én többnek tartottam magam, mindig a párjaimnál és volt egy lekezelő stílusom is, amit sajnos a nők váltottak ki belőlem, mert megszoktam, hogy rajonganak értem és mindenki velem akart összejönni. Én úgy tettem le ezt a viselkedésem, hogy egy idő után nem kellett állandó kapcsolat, mert tudtam, hogy elöbb vagy utóbb úgyis így viselkednék a párommal, így inkább csak jöttek mentek a csajok. És kinőttem ezt a viselkedésem, már nem viselkedem így a párommal soha, szóval van az a pont, amikor benő a fejelágya az embernek csak idő kell.

A párod meg te viszont már régóta együtt vagytok lehet már megunt és ő sem veszi észre a sértegetéseit vagy így akar elmarni maga mellől, hogy ne neki kelljen kimondani, hogy szakítsatok stb.

Hát pont ez a baj hogy kinyalod a s*gg*t. Oké hogy szeretjük a párunkat és törődünk vele, de meló után biztos nem szakadnék meg hogy gyorsan főzőcskézzek őnagyságának… Rendelnék valamit gyorsan vacsira aztán hello. Legalább nem húzza minden szarra az orrát amibe én időt és energiát fektettem.

Nők basszus legyen már tartásotok itt mindenki olyan szinten alárendelődik a párjának hogy jó hogy azt hiszik ezek a p*csök (tisztelet a kivételnek) hogy bármit megtehetnek mert úgy is benyelitek…

Az összes párkapcsolatomban egyek voltunk. Ha én dolgoztam ő intézte a vacsit és ő rakta rendbe a házat nagyjából, ha ő dolgozik akkor pedig természetes hogy én. Sose volt elvárás hogy csak én főzhetek csak a nő takarít… plusz alapból nem vagyok egy rabszolga habitusú nő. Én is dolgozom én is fáradt vagyok és egy normális férfi ezt látja. Senki nem várta el hogy haza jőjek és még hat fogásos vacsorát főzzek. Épp ellenkezőleg akkor ők dobtak össze valami vacsit mire hazaértem…

Ha valakinek pedig így nem vagyok jó mert megszokta hogy az anyja kinyalja a hátsóját az mehet isten hírével.

én szívesen ismerkedem veled, míg a párod kocsmázik. :D

tudod, van az a vicc, ha párod bejelenti legközelebb, hogy kocsmázni megy, dobd fel neki, hogy oké, édesem, én meg este 9-kor szeretkezni fogok... aki itt lesz, itt lesz, aki nem, az nem... :D

"a kora reggel megy dolgozi felkelek én is elkészítem a táskáját. Haza jövök a melóból egyből neki állok főzni hogy mire jön kész legyen minden."

Na itt a baj, az elejétől. Cseléd szerepbe helyezted magad, akkor ne csodálkozz,ha annak tart.Miért tiszteljen? Szolgáját nem tiszteli.

Egymás kedvébe járásnak kölcsönösnek kell lennie.

Minél jobban a kedvébe akarsz járni, az ő kényelmét boldogságát nézni, annál jobban kritizálni fog, és semmibe venni, később lehet agresszív lesz.