Jogosan vagyok féltékeny? A páromnak van gyereke a volt felesegetől, a gyerek rendszeresen itt van, bármikor amikor megbeszélik, ez nem is zavar, de én kívülállónak érzem magam,

A helyzet az, hogy a párod és exe tudja kezelni a helyzetet, te viszont nem. Kihangosítva beszél telefonon, mert tudja, hogy téged zavarna másképp. Normális körülmények között váltak el, hisz a feleség a gyerek érdekében tartja a kapcsolatot mindenkivel. Ez így kéne legyen, nem valami szappanopera szerű "mindenki utál mindenkit" jellegűen.

TE nem állsz készen erre. TE nem fogadtad el, hogy a párodnak volt előtted valakije akivel gyereke is született.

Döntsd el, hogy ezt tényleg fel akarod-e dolgozni és dolgozz is rajta akár szakemberrel, vagy hagyd a francba a csávót (a gyerek így is sérül, hogy átjáróház lett a házuk női ügyben), mert az önbizalomhiányod mindent tönkre fog tenni.

"És hogy lehet elfogadni? Tűrsz szó nélkül az az elfogadás?"

Hány éves vagy basszus, hogy ennyire végleges a gondolkodásod?

Nem volt ez is már egyszer? És nem, nem fog megszűnni. Ahogy múlik az idő, egyre rosszabb lesz. Akaratod ellenére utálni fogod a nőt meg a gyereket is, és ez megmérgezi a kapcsolatotokat. Nem tudsz ellene tenni, mert ez az érzés teljesen normális, kinél enyhébben, kinél erősebben, de jelen van. Nagyon kevés olyan ember van, aki ezt a helyzetet gond nélkül képes elfogadni, nem csak a nők, a férfiak sem. Elég nagy meggondolatlanság volt tőled két hét után összeköltözni egy utánfutós pasival. Nem tudom, mióta tart ez, de jobb lenne kihátrálni belőle.

N