Lányok, nők ti, hogy kezelitek azt, hogy a párotok vagy a fiú aki tetszik valami miatt éretlen valamilyen szinten?

A fő kérdés a második kezdésben van. De érdemes az elsőt is elolvasni! Mert nagyon sok éretlen ember van ám aki azt gondolja, hogy érett. Második és harmadikban a formákat és a miérteket írom le. Az utolsóban pedig hozzá adom az én véleményem.

Csak aki nem hajlandó ennyit olvasni az csak azt olvassa el amire kíváncsi.

Ez a kérdés megosztó lehet mert a 18-30 közötti körüli korosztályban sok az ilyen ember. Ez azért van mert papíron hiába nagykorú az ember 18 évesen meg 20-on pár évesen. Az csak azért van, mert a kormányunk engedékeny és megakarja adni a lehetőséget azoknak az embereknek akik éretebbek, jobban talpra tudnak állni, esetleg rossz bántják a szülei, hogy hamarabb is elkezdhessenek akár egyedüli életet is. Viszont sokan ezt úgy fogják fel, hogyha betöltenek egy adott kórt leginkább itt a 18, 20, 21, 25 számok szoktak közre játszani. De valakinél éppen máshogy van. Akkor vagy azt hiszik, hogy felnőttek vagy pedig azt, hogy valamiben is változniuk kéne. Akármiben változni akarnak egy picit is az már észrevehető a számomra és pontosan, hogy visszább is fognak fejlődni ezek a személyek mint amikor még abban a kórban voltak amikor nem érezték ezt indokoltnak. Ez is pl az éretlenségnek egy formája. Csak ezt sokan annyira nem veszik észre. Mert vagy ebben szenvednek vagy nem tudnak különbséget tenni okos és buta ember között. Mégpedig azért mert az ember akkor tud fejlődni a legjobban, ha nem próbál meg picit sem változtatni semmin sem. Pedig sokan ezt teszik ezért is van sok 30 körüli fej játszós, visszamaradott ember. Mivel az ember akkor tud a legtöbbet fejlődni ha a tapasztalataira hivatkozik de arra sem kezd el nagyképű lenni és felvágni vagy okoskodni még a párja előtt sem. Tizen, huszon évesen minden évvel picit előrébb kerülhetsz lépésről lépésre. És 25 éves korodra már csak félig leszel tini ha jól csinálod 30 évesen meg igazi felnőtt lehetsz. Ez a fajta értetlenség engem nagyon idegesít. Meg az is ha valaki már 20-on évesen házasságot vagy főleg gyereket vállal főleg úgy, hogy még a szülök is gyerekek szinte.

De akkor lányok ti, hogyan kezelitek azt a problémát ha a párotok vagy a fiú, férfi aki tetszik ilyen dolgokban éretlen. Anyáskodással, úgy hogy rá hagyjátok és nyugodtan éltek vele, vagy pedig vissza utasítással. Arra érdemes oda figyelni, hogy van az, hogyha érzelmileg éretlen valaki és van az aki mentálisan. Meg a kettő együtt is.

Elvárja a 20-on éves lánytól is, hogy tini szerelemmel álljon hozzá. Nem tanul vagy nem dolgozik. Jobban mondva közép suli vagy egyetem után kihagy egy pár évet. Azért mert ha elkezdi vagy nem lesznek már a vele a szülei, el akar költözni akkor úgy van vele, hogy nem kell neki annyi pénz vagy dolog és elég a szülei zsebpénze is, vagy a szülei viszonylag pénzesek is ráadásul. Ezért vagy csak maszek munkákat vállal néha meg esetleg elmegy tanfolyamra. Vagy éppen pár évig pihen és semmit. Szerintem ez amúgy mindenkinek a maga dolga. Vagy pedig olyan gondjai vannak, hogy sokat szeret csókolózni, romantikázni vagy éppen szexelni a párjával. Tehát annyit mint egy 15 éves pl. Vagy ezeken kívül szeret annyit huncutkodni. Vagy szeret olyat csinálni a barátnőjével, hogy random bemászkálnak olyan területekre, telkekre amit érdekesnek ítélnek meg. Vagy pedig ha egyszerűen csak olyan a fiú, hogy szereti megtartani a büszkeségèt és egyszerűen nem megy bele csak akármibe. Esetleg nagyon sokat szeret poénkodni és azokat túltolni? Mert a büszkeségét nem tudja elengedni. Mert ha nem tudhatja magát felső rendű embernek akkor arrogáns lesz. És egy nagyon mélydepresszióba zuhan. Vagy pedig azt várja el a lánytól pl, hogy egy nyáron ne dolgozzon. Csak azért mert minél több időt szeretne eltölteni a lánnyal. De csak egy nyarat kérne tőletek és azt mondaná, hogy a jövő nyáron meg ősztől annyit dolgoztok amennyit akartok. Ez pl olyan személyeknél szokott lenni akiknek még nem volt hosszabb párkapcsolata. Vagy pedig csak szimplán annyit kér a fiú, hogy ne mondj neki olyanokat, hogy el kéne már menni tanulni, dolgozni mert ennyi meg annyi idős. Vagy pedig ilyet ne mondj, csinálj ennyi idősen mert gyerekes. És ezeket nem viseli el, tehát nem lehet motiválni.

Ezek eléggé keményen hangzanak. De mi van akkor ha beismeri nektek a srác, hogy valami ilyesmi miatt nem tudott fejlődni?

Nem volt még párkapcsolata. Ráadásul valami olyan miatt mert pl olyan helyen élt ahol nem tudott annyira ismerkedni, stb. Esetleg valami lelki trauma játszott közre, szülök, járvány időszak, betegség, költözés, kiközösítés, pletyka, ex drogozás miatt.

És ezek hatására bekell, hogy pótolja az elvesztegetett éveket és egyszerűen ezzel nem tud mást csinálni. Vagy akkor mi van, hogyha tapasztalatlan az illető pontosan az első indok miatt pontosan a párkapcsolat, szüzesség elvesztés hiánya miatt. Akik érzelmileg éretlenek általában ilyen dolgok miatt szoktak azok lenni. Nem azért mert ilyen a viselkedésük.

Vagy pedig ha olyan személyről van szó aki agyilag mondjuk azért éretlen mert introvertált. Ezért az élethez sem szerzet még annyi tapasztalatot. Szerintem mondjuk egy introvertált személy is tud annyit fejlődni ha az internetet nem csak hülyeségekre használja valaki.

Ti belegondoltatok abba, hogy valaki ezek miatt a dolgok miatt van ilyen szinten. És segíteni kéne neki. Szerintem egy ilyen embernek elég annyi ha kap egy esélyt eleinte minél jobban a kedvèbe jársz, és nem próbálsz meg anyáskodni felette. Hanem hagyod, hogy hagy járjon a saját útján. Utána pedig pár hónap év és úgyis elkezd fejlődni . De anyáskodni még ekkor is felesleges.

Az én véleményem az, hogy visszautasítani ezekért valakit csak akkor éri meg ha már ténylegesen rövid idő múlva elakartok költözni szüleitektől és fontosabb lesz a biztonság. Ha nincs ilyen és amúgy bejön a pasi belsőre. Meg még külsőre is. És azért még később terveztek ilyet akkor még nem fontos az anyagi biztonság. Ha valakinek dolgoznia kell akkor úgyis elfogja kezdeni ha elkell, hogy menjen a szüleitől. Csak valakinek nem biztos, hogy elég 1-2 év ehhez mert még élni akar. De ezt is csak a munka kerülő pasikra értem. A többi esetben pedig azt tudom mondani, hogy ismerek olyan 30-40 es több gyermekes apukákat akik a fent sorolt dolgok közül több mindenben is levannak még mindig maradva. Bár ők már inkább agyilag mint sem érzelmileg. Mert utóbbi ha fent is állt azt remélhetőleg családalapítás előtt pótolni tudta. Mert ha nem akkor az viszont nárcizmus formájában jelenhet meg ha ilyen idős korra is kiéletlen maradt. Sajnos a saját gyerekeivel szemben is. Tapasztalatból írom..