Bele lehet szeretni olyasvalakibe, akit még sosem láttál?

Igen. Én is így érzek jelenleg, bár azt mondják, hogy ilyenkor csak egy illúziót kerget az ember, és most érzem úgy, hogy van mit megismerni még belőle, de azt már valami olyan célból, hogy tudjam, lehet-e egy életrevaló társ.

De abban a helyzetben hogyan cselekednél, ha nem tetszene személyesen, vagyis ha nagyon ronda lenne. Akarnád még folytatni abban az esetben, vagy egyből elszállnának az addigi érzéseid?

hát ezt a kérdést pár hónapja én is kiírhattam volna

de nálam nem lett jó vége

én meg voltam róla győződve h bele lehet így szeretni vkibe, de rá kellett jönnöm h így csak egy részét ismerhetem meg, élőben sokminden más

de attól h nekem nem jött össze a tündérmese, még neked lehet h sikerül

kívánom h ne járj úgy mint én, sok szerencsét

Ezt hívják plátói szerelembe. Te nem belé, hanem az érzésbe vagy szerelmes.

Ha találkoztok, lehet jó nagy csalódás, vagy boldogság is.

Velem is hasonló van. De nem nevezném ezt szerelemnek, szerintem ahoz a másikat is ismerni kell személyesen. Bár én is érzem néha, hogy konkrétan szerelmes vagyok a srácba, de akkor mindig lehűtöm magam, hogy á az nem lehet :D

Hosszú ideje beszélünk, de mi csak barátilag. Érdekes a mi sztorink, mert se neki, se nekem nincs kapcsink, de még sose jött fel ez a téma, hogy mi lenne ha mi ketten... Néha húzzuk egymás agyát, de azt is olyan haveri szinten sajna. Mert mi úgy kezdtünk el beszélgetni, hogy barátkoztunk, viccelődtünk és ilyen haverság lett belőle. Pedig tetszik nekem, és tudom azt is hogy én is neki. Mondta is, meg más valaki által kitudakoltam.

Hát nem tudom, ez egy hülye helyzet, mindig tervezem, hogy lépek. Nem konkrétan azt hogy megmondom hogy "figyi én szeretlek". Kb azt hinné hogy hülyülök, és ez a baj hogy köztünk mindig ez a poénkodás ment, ezért is lettünk haverok csak. Hanem hogy végre talizzunk és kicsit éreztetném vele, hogy mizu:)

Na bocsi hogy hosszú lett, csak olyan jó volt most ez kiírnom :D