Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Távkapcsolatban élek a barátom...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Távkapcsolatban élek a barátommal, szeretjük egymást, amikor együtt vagyunk az olyan mint egy álom. Amikor skype-on beszélünk az leginkább ahhoz hasonlít mintha valami idegennel beszélnék. Vontatottság, sablon témák. Ez másoknál is így van?

Figyelt kérdés
2011. szept. 2. 08:40
 1/6 anonim ***** válasza:
100%
Bár mi úgy kezdtük a kapcsunkat, hogy elöütte kb 1 évig normális kapcsolatban voltunk, nem tudom ti hogy, de nálunk ez nincs ami nálatok. Nálunk inkább az van hogy mindig össze veszünk neten keresztül :D nem tudom miért :P
2011. szept. 2. 08:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Nálunk ugyanez! Félreértésekből eredő összeveszések. Lehet csökkentenünk kéne az ilyen jellegű komunikációt. Több értelme lenne, ha naponta csak 5 percet beszélnénk telefonon.
2011. szept. 2. 09:02
 3/6 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk is teljesen ugyanez a helyzet. Egész nyáron annyit voltunk együtt, amennyit csak tudtunk, sose vesztünk össze, tényleg minden csodás volt. Az iskolai szünetekben úgyszintén. De amikor suli van, csak 2-3 hetente találkozunk, szintén skype-on beszélgetünk, és ott napi rendszerességgel képesek vagyunk összeveszni, leginkább apró butaságokon. 1 év távkapcsolat után észrevettük, hogy minél több időt töltünk egymás nélkül, annál gyakoribbak és hevesebbek a vitáink. Valószínűleg a feszültség miatt, amit a nagy távolság okoz... szóval ne aggódj, nem csak Ti vagytok ezzel így...
2011. szept. 2. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Nekem az volt a bajom a barátommal, hogy telefonon alig tudtunk mit mondani egymásnak, viszont személyesen nagyon jól éreztük magunkat együtt. Azt hiszem leginkább testileg vonzódsz te is a sráchoz, lelkileg lehet, hogy nem vagytok egy hullámhosszon. Amúgy nem tudom, miről lehet minden nap annyit beszélni. Szerintem ha nincs semmi mondanivalótok, ne erőltessétek. Azon, hogy hiányzik nem segít a fölösleges duma, csak az, ha ott lenne melletted, és megölelne.
2011. szept. 2. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat. Sokat segített!!
2011. szept. 2. 11:38
 6/6 anonim ***** válasza:
90%
Adj időt magatoknak. Mi 4 hónapja élünk távkapcsolatban, országok választanak el minket. már megfigyeltük, h ha fáradtak vagyunk, sokkal ingerlékenyebbek is és olyankor összeveszünk. Szóval ha vmelyikünk érzi h fáradt, akkor inkább lerakjuk, mint h hülyeségen összevesszünk és aztán megbánjuk. A másik, h nem beszélünk már naponta, mert az is a kötelező jellege miatt sokszor vitába torkollott. Helyette beszélünk 2-3 naponta, és akkor már annyira várjuk, h eszünk ágába sincs összeveszni és órákon keresztül beszélünk. Tehát nem muszáj mindig beszélni. Néha nekünk sem sikerül egy hullámhosszra kerülni és nem jó a beszélgetés, nem érzem a harmóniát, néha viszont teljesen elfelejtkezem róla, h egy számítógép előtt ülök, olyan jót beszélgetünk. Szép lassan beleszoktok, eleinte nekünk sem ment, de nincs jobb. A távkapcsolathoz nagyon sok önismeret kell, h tudd magadról miért reagálsz bizonyos helyzetekben úgy, ahogy, mert nagyon szélsőséges viselkedést tud kihozni az emberből ez a helyzet. Ha sikerül nektek felépíteni így is a kommunikácótokat, akkor biztos h nagyon erős a kapcsolatotok, mert ezzel i megküzdöttetek. Sok sikert hozzá!!
2011. okt. 23. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!