Szerintetek korai még az összeköltözés? Nem bírom itthon!

ha elköltözöl a szüleidtől, az rendben van, de ne a barátoddal költözz rögtön össze fél év után! alakítsd ki a saját önálló kis életed, és ha oda jut a kapcsolatotok, összeköltöztök. de ez ne egy kényszerszülte megoldás legyen, hanem tleg amikor már biztosnak tűnik a közös jövő (mondjuk belátható időn belül össze akartok házasodni stb.)

29/N

Kedves kérdező!

Kicsit hasonló helyzetben vagyok Hozzád. 20 éves fejjel még mindig a szüleim mondják meg, hogy mikor hova mehetek, még a barátommal sem találkozhatok bármikor, pedig mi 4 éve vagyunk együtt. Nálunk az a különbség, hogy mivel még 4 évig tanulok, így ők tartanak el, így esélyem sincs rá, hogy csak úgy elköltözzek, mert nem tudnám fenntartani magam. Ennek ellenére jó a kapcsolatom a szüleimmel, mert már elfogadtam a helyzetet, tudom, hogy nem tudok rajta változtatni, amíg férjhez nem megyek, így inkább együtt élek a dologgal, minthogy naponta veszekedjek.

Nálam az volt a nagy segítség, hogy más városba mentem tanulni, és így lényegében hét közben nem itthon lakok, hanem albérletben. És most költöztem át az albérletből a barátomhoz, de még így, 4 év után is féltünk kicsit tőle, hogy jó ötlet e, pedig imádjuk egymást, és az elejétől fogva közös jövőt tervezünk.

Emiatt (is) mondanám, hogy nem tartom jó ötletnek, hogy fél év után odaköltözz egy olyan sráchoz, akit még nem ismersz teljesen/ eléggé, ráadásul nem ti ketten költöznétek össze, hanem a családjához mennél... Gondolj bele, hogy állnának ezután hozzád a szüleid...

Nem tudom, milyen munkád van, de egy szoba bérlése nem nagyon kerül többe 20E forintnál, annyira csak futja egy havi fizetésedből- tehát ha mindenképp költözni akarsz, én is azt mondanám, hogy inkább albérletbe, valakikhez (akár idegenekhez) egy kicsi szobába (akár mással egy szobába, én is úgy laktam), mint a barátodékhoz.

Egyébként a legjobb megoldásnak azt tartanám, ha leülnél a szüleiddel megbeszélni, hogy már nem vagy kisgyerek, önálló kereseted van, így jobban örülnél, ha nem szólnának bele folyamatosan, hogy mit hogyan csinálsz (Te pl. megteheted, én nem, mert nekem azt mondják, hogy amíg ők tartanak el, addig úgy csináljam a dolgokat, ahogy ők mondják...). Felnőtt vagy, önálló, így leülhetsz és beszélhetsz velük ezekről a dolgokról.

20/L

Laktam már együtt expasimmal úgy, hogy az ő szüleinél. Soha többet nem tenném. Imádtam az anyukáját, nagyon jól kijöttünk, sokat beszélgettünk, nála jobb anyóst senki se kívánhatott volna magának. A mai napig tartom vele a kapcsolatot.. DE! Egy fiatal párnak önállósodásra van szüksége, arra h kirepüljenek a szülői házból. Pláne ha ilyen komoly terveitek vannak egymással! El tudja cseszni a dolgot az, ha bármelyik szülővel egy fedél alatt kell élni. Ezt elhiheted.. Nem tudtok egy normálisat veszekedni és rengeteg apróság van még ezen kívül. Lakva ismeri meg egymást az ember, a párod és közted is lesznek bőven surlódások, nem hogy még egy egész családhoz kelljen alkalmazkodnod! Ezek a dolgok egy idő után terhesek lesznek és megmérgezhetik a kapcsolatotokat. Ez az idő tényleg arra van, hogy kirepüljetek a szülői házból, elkezdjétek a saját életeteket. Ráértek a szülőkkel akkor együtt lakni, amikor már idősek lesznek és rátok lesznek utalva :)

30/N