A párommal 1,5 éve vagyunk együtt. És az a baj, hogy ha van valami kisebb vita vagy valami dolgot meg kell beszélni akkor én nem beszélek meg semmit és inkább bunkózok. Nem akarom bántani már, de elveszíteni sem akarom. Mit tegyek?

No...hát kicsit mintha "magunkat" (barátomat és magamat) látnám...a kapcsolatunk elején, én voltam, most Ő ilyen...az utóbbi hónapban lelkileg olyan közel kerültünk egymáshoz, hogy minden veszekedés abba torkollik, hogy röhögni kezdünk és megöleljük egymást..legutóbb mikor "bunkó" (hát nem éppen a jó szó) volt velem kerek perec azt mondtam neki, hogy nem fogom ezt sokáig csinálni(azt hogy minden nap bőgök miatta)ezt felfogta, másnap jött és bocsánatot kért és azt mondta hogy változni fog...mondtam neki h ne megigérje, hanem lássam rajta a változást...Te is ezt kéne tenned, ne igérj semmit! egyszerűen ha pitiáner veszekedésről van szó számolj el magadban 10-ig, mig lenyugszol. Mert ahogy mondod a barátod türelme sem végtelen. A másik módszerem az az, hogy egy klassz kis pillanatban (mikor tényleg minden oké) felhozom, hogy milyen kis marhaságon veszekedtünk legutóbb...és mindketten belátjuk. Ha belátod hogy hibázol az már jó pont:) és a javuláshoz vezető út első lépése...remélem segitettem:)

Mintha a baratomat hallanam:) Ez nem bunkosag, ez zarkozott szemelyisegtipus. egyszeruen nem vagy az a tipusu ember, aki kikiabalja az erzelmeit. kerd meg a baratod, h fogadjon el igy ahogy vagy,mert ez a termeszeted. Viszont ez kettos: ha o elfogad, picit te is probalj meg tenni erte, hiszen szereted! Tegyel te is annyit h irj neki levelet, ha problema van, v emailt, ha ugy konnyebb..De kozold vele az erzelmeid, mert komunikacio nelkul tenyleg tonkremegy egy kapcsolat. Szerencsed van h a baratod turelmes es megerto ember. Ha o tesz erted, te is tegyel. Ugy bmegtudod tartani a kapcsolatod!