Felnőtt korban ugye nem igaz, az mint tiniként, hogy akkor is szerelmes lehet egy szép lány egy fiúba ha nincs semmije sem?

Hát jah, ilyenkor már nem úgy megy.

A nő szülni akar, ahhoz meg kell a pénz.

Szal 25 felett a romantikus séták már kevesek, de nagyon...

Ha nem vagy kíváncsi a válaszokra, minek írtad ki a kérdést? Tényleg ekkora idióta vagy?

1-eske, 26 vagyok és baromira nem akarok szülni, a pasim csóró és imádom.

Jól van, hidd el, h ha majd egy életképes, igazi férfi lesz melletted, akkor rájössz, h szeretnél szülni.

Sőt azt fogod kérdezni, h minek voltam együtt eddig ezzel a luzerrel.

Én is egy olyan fiúval vagyok együtt, aki a szüleinél él, és nem állnak valami jól. Viszont ha nem látnék benne lehetőséget, hogy akar valamire jutni az életben, akkor elhagynám. Ez alapvető túlélőösztön, egy társra van szükségem, nem egy link alakra, akit nekem kell rendeznem. Szükségem van arra, hogy a bajban támaszom legyen, és lehessen vele családot alapítani. Lehet, hogy ettől számító leszek, de akkor vállalom azt is, bár számomra ezek alapvető dolgok.

Szóval bárhogy is állsz most, ha tudsz küzdeni egy kedvezőbb életért, azt szerintem a legtöbb lány értékeli.

Nem!

Van külön lakásom, autóm, átlagos,. itt bevallhatom mert anonim, 190 e Ft-os fizum amiből egyedül jól megélek.

Állítólag hülyén sem nézek ki.

Eddig 3 barátnőm volt fél év illetve 1-2 év kihagyásokkal mert volt h nem jött össze.

Ha az egzisztenciám miatt lakás autó fizu miatt kellek egy nőnek akkor húzhat a francba!

Nem feltétlenül mennek mindig erre. Főleg ha van gyermekük.

Én 16/F vagyok, a párom 24/N és van egy 11 hónapos kisfia. Nem az enyém, még az előző párjáé. 1 hónapja együtt lakunk. Nincs kocsim, nincs pénzem, nem vagyok egy álompasi (hosszú hajú rocker vagyok), a diákmunkából épp hogy megvan az albérleti díj+rezsi, az ő munkájából megvan a kaja. Egyéb kisebb ruházati dolgokra meg ilyesmikre pedig mindkettőnk családja segédkezik.

És nem pótapát keresett a gyereknek, hanem magának társat. Ugyanis azzal együtt szeretett belém, hogy tudta, délelőtt tanulok, délután dolgozom, tehát kora reggel megyek, késő este jövök. És amikor összejöttünk, akkor még szó se volt közös lakásról meg ilyenekről. Szimplán csak két külön házból a párkapcsolatról volt szó. A közös lakás saját ötletem volt mert azért így mégiscsak kényelmeseb. A barátnői elmondták nekem, hogy azt mondta nekik a párom még az elején, hogy ő akkor is velem akar lenni, ha én nem veszek részt a gyereknevelésben.

Szóval az itt felsorolt válaszolóknak, és a kérdezőknek is erőteljesen kihangsúlyozom, hogy felejtsék el az általánosítást, mert mindegyik máshogy gondolkodik. Nem lehet korcsoportra szedni még "körülbelülre" sem a gondolkodásmódot. Neveltetés kérdése.