Nem tudom mit tegyek, valami tanacsot tudnatok adni?

Nos januar harmadikan szakitott velem a baratnom es nem birom elfogadni, o az elso szerelmem es nem fogom soha tudni elfelejteni de szornyen ki vagyok, meg 2-3 honappal ezelott nagyom befordultam es elkezdtem a geppel tobbet torodni nem csinaltam semmi mast es egy honapot hianyoztam az iskolabol ez mar nem tetszett neki es mondta hogy nem akarja hogy ki rugjanak nagyon rosszul allok minden tantargybol es a barataimat is eldobtam magatol. Nem irtam neki vissza mert azt hittem soha nemfogom tudni elvesziteni ot de rajottem hogy tevedtem nem gondoltam erre es mikor 2.an ram irt nemtudtam vissza ir i neki mert itt volt a noverem egesz nap. Ez ki akasztotta es 3.an arra az uzemetre ebredtem hogy legyen vege es nem is irtam neki olyan ideges es szomoru voltaam mintha meghalt volna bennem valami. Nem aludtam azota nem ettem es probaltam masodik eselyt kerni tole de nemet mondott azonnal meg se fontolta. Annyira le vagyok torve most is csak sirok allandoan ha el is alszok par orara rola almodom es arra kelek higy a konnyeimben fulldoklok es ha elkezdek sirni elkezd verezni az orrom anyu azt mondta hogy a vernyomasom felmegy az egekbe ilyenkor egesz nap remegek es a siras kerulget folyamatosan az ongyilkossago gondolkodom minden nap ha nem ra gondolol de ahoz is tul gyava vagyok masfel evig jartunk es o volt az eggyetlen szerelmem eddig az eletembe habar meg fiatal vagyok ugy erzem hogy nemtudom mrg elfogadni hogy vege legyen. Elore is koszonok minden segitseget es bocsanat hogy rossz a helyes irasom es ekezetek nincsenek harom negyed ot van es a telefonomrol irok.