Miért veszik a férfiak készpénznek egy idő után, hogy az övéké vagyunk?

Sokszor láttam, és sajnos most tapasztalom is, hogy hosszú évek után már egyértelművé válik, hogy vagyunk a másiknak. Az, hogy vége lehet a kapcsolatnak eszébe sem jut senkinek... Régóta vagyunk egy pár, és azt gondolom, hogy megfelelek teljes mértékben a páromnak minden téren. Azt gondolnám, ahogy én is teszek érte, ő is tesz a kapcsolatunkért, de nem mindig érzem ezt. Ő egy nagyon jó ember,mindent megtenne értem, de valahogy nem tudom megértetni vele, hogy nekem a pénznél külsőségeknél(lakás), fontosabb az, hogy együtt töltsünk időt, mert sokszor úgy érzem társas magányban élek (még nem vele), mert ő megakarja csinálni a lakást, hogy szép legyen, pénzt akar keresni, hogy még jobban éljünk, de közben a kapcsolatunk rá megy, mert egyedül érzem magam. Bosszant, hogy tudom másoktól megkapnám azt a figyelmet, törődést amire szükségem van, nap mint nap találkozom olyanokkal, akik ennél jóval többet megtennének értem, de nekem csak egy ember figyelme, törődése kell,aki valahogy átsiklik afelett, hogy később nem ezekből lesznek a szép élmények, hanem abból ha együtt vagyunk. Ha elmondom neki, megbántom, mert ő úgy gondolja ezt értünk teszi..ha nem mondom belülről felőröl... egyik nap még a házasságon gondolkodunk, meg a gyerekeken, másik nap meg ott hagynám, hogy lássa mije volt, mert enélkül nem veszi észre. Mert jöhetnek a nagy szavak, hogy nélkülem semmit nem ér, soha nem kellene más neki, meg hogy jobban szeret, mint én őt, ha meg a tények nem ezt mutatják.

Mit tehetnék?