Lehet boldog egy átlagos lány mellett?

Barátom előző nagy szerelme egy gyönyörű, értlemes, kedves, barátságos, minden téren "hibátlan" nő volt, akivel nem jött össze a kapcsolata, pedig kitartóan udvarolt, a lány hitegette, hogy talán egyszer lehet valami köztük. Barátom pár év után kicsit megfáradt, ekkor jöttem én, én azonnal beleszerettem és ő is. De a lány sem tűnt el teljesen a színről, még mindig ugyanaz a kedvesség és kis flört, minden a régi. Engem ez természetesen zavart így nem beszélnek egy ideje. Őszintén szólva nem tudom h ez meddig tartható így, kell-e félnem a jövőtől, és a legfőbb kérdés: Ki választ úgy párt magának hogy egyre lejjebb teszi a lécet? Folyton arra gondolok, hogy csak feladta a harcot, belefáradt, de a szíve mélyén örökké vágyni fog az elérhetetlen szépségre, aki soha nem okozott neki fájdalmat, gyakorlatilag csakis kedves emlékek fűzik hozzá. Olyan jó lett volna ha különlegesnek érezhetem magam, én az exemet azért hagytam ott mert JOBB-ra vágytam és sikerült is.. De el nem tudom képzelni valaki miért csinálná fordítva, azzal, hogy vki egyszerűbbet, átlagosat választ. Ez nem valami felemelő... Még nem láttam példát hogy egy ilyen kapcsolat mint a mienk jól süljön el, vagy van rá példa?