Engem akar, vagy csak sajnál?

2 éve vagyunk együtt a barátommal, és nekem ő az első. Neki viszont én az első komoly kapcsija. Szóval ő sportol, és engem is rá vett, ugyanis túl sokszor hallgattam a humoros kritizálását, hogy tehén. 63-ról fogytam 50-re. Akkor már vékony voltam, az volt a baja. Mindent megteszek, hogy jó legyek neki. Mivel meccse lesz nemsokára, azt beszéltük, hogy majd velem eljár futni, és megyünk edzeni. Ő kibékült az én néném férjével( aminek nem örülök, mert nem szeretem). Ellenem van és oltsa, hogy mással legyen, meg mit engedjen nekem és mit ne. Teljesen telebeszélte a fejét. Mint az előtt. Nem beszéltek, mi nem veszekedtünk. Most kibékültek, megbeszéltük, hogy nem fogunk veszekedni miatta, és hogy nem lesz ugyanaz mint eddig. Mivel nekem ígérte, hogy futunk már jött a 3. személy is, aki persze csak annyit mondott mit keresek ott, fiúk között. Már elegem van és nekem is kinyílt a szám, még rosszabb viszonyba lettünk. A barátom az persze nem mellettem állt ki, hanem már azt mondja, hogy ne menjek vele, menjek mással( csak, hogy az én legjobb barátnőmet elűzte már kicsit tőlem, mert utálja) De nekem el kell viselni az ő barátja fejét. Ha barátnőmmel vagyok leszól. Kb annak örülne, ha otthon ülnék egész nap, ő meg élné világát. Sajnos már csalt meg ezért még a sarokig se bízok benne. Én nagyon szeretem, de ő mikor összevesztünk a bunkó ember miatt, azt mondta, hogy nem szeret, nem tud lekoccoltatni, boldog lenne, ha nem lennék mert elege van belőlem, utál velem lenni, és hiába is mondaná, hogy vége úgyse érteném meg. Persze, hogy elsírtam magam, mert ez nekem rosszul esik, mert nem ez az első ilyen mondata. Másnap kibékültünk, persze mindig miattam, és mondja hogy szeret, meg drágám. Vett nekem fagyit, csokit ezt azt. Aztán felhozta, hogy jövőre összeköltözhetnénk, mert már jó lenne ketten. Nem értem, mi ez? Ha nem szeret, miért akar velem összeköltözni?

(Ha kicsit értelmetlenül fogalmaztam, bocsánat.)

18/L :(