Kölcsönös megcsalás után még helyrehozható egy kapcsolat?

Elfelejteni nem fogom tudni, az biztos, megbocsátani talán, csak nem tudom érdemes-e így folytatni, meg ő megbocsátja-e nekem.

Konkrétan úgy történt, hogy volt pár rossz napom, meg elég sok probléma merült fel köztünk stb stb a lényeg, rámjött a dili, szakítottam. Ideges voltam, elmentem sétálni éjszaka, mire leszólított egy pasi, hogy meghív valamire meg dumáljunk. Mondtam csak beszélgetnék, mire rámondta, hogy jó, de nyilvánvaló volt, hogy többet akar. Rossz passzban voltam, hibáztam, engedtem neki, de folyton csak rá gondoltam közben, és rájöttem mekkora hülyeséget csinálok, szóval félpucéran otthagytam a pasit, elszaladtam, és bevallottam a páromnak/exemnek mit csináltam. Mondta hogy köztünk vége mindennek, de utána találkoztunk még, és miután oldódott a feszültség, nagyjából megint úgy viselkedett velem, mint egyébként, szex is volt köztünk stb. Közben meg a hátam mögött másnak meg azt mondta hogy köztünk már vége mindennek. Meg mással talit beszélt meg, ami nem is zavart (annyira) mert megmondta, hogy vissza fog csalni, de az viszont igen, hogy a szemembe meg ment a jópofi.. Nem kicsit túlreagáltam, mire ő is rámzúdította minden dühét, amit addig nem mutatott ki. Elküldött, de valahogy a veszekedés közben/után rájöttem, hogy én hülye, hát csak szeretem, ezért visszafordultam, de már nem volt otthon, így egész éjjel vártam rá. Mikor megjött elég nyers volt, majdnem otthagytam, de hát csak nem azért vártam rá. Elég távolságtartó volt, de nagy nehezen megpuhítottam. Aztán mikor már ő is feloldódott, és úgy nézett ki hogy talán, egy icuri-picuri esély még van a békülésre, kinyögte, hogy az éjjel megcsalt. Ami kb. szintén olyan megcsalás, mint az enyém, mert előtte meg ő küldött el... Na mindegy. Én pedig erre megcsókoltam. Nyilván fájt/fáj, de szeretem. És megcsókoltam újra, és újra. Megmondtam ez nem érdekel, csak egy dolog, az, hogy szeret-e. Azt mondta igen.

Azóta is megvan köztünk egy lépés távolság, de én hajlok a békülésre, és hogy majd újra együtt legyünk.. és valamennyi hajlandóságot benne is látok, de nyilván változtatunk kell mindkettőnknek, orvosolni a hibákat stb.. És tudni kell megbocsátani.

95%-ban úgy érzem akarom ezt, akarom még őt. De egy kis hangocska azt kérdezgeti, vajon megéri? Annyi biztos, hogy szeretem. Viszont nagyon bizonytalan vagyok, folyton agyalok, hogy vajon ő is szeret-e, holott megmondta, hogy igen. Bárcsak tudnám, hogy ő is tényleg akarja ezt még, de bizonytalannak látom.. Valószínűleg ő meg miattam bizonytalan.. amiért én bizonytalan vagyok - benne... Valahogy meg kéne törni ezt az ördögi kört.

Minden esetre most elment elég messze dolgozni, szóval így mindkettőnknek lesz pár hónap gondolkodási ideje. Mondjuk én nem szeretnék folyton agyalni ezen, de egy kis idő külön nem árt. Várni fogom, és remélem, hogy még van remény, és megteszem amit tudok.

Valóban szoktam csókolgatni a szőrös lábát :) Már úgy egyébként... Mikor épp nem csaljuk egymást :D

Na jó, ez nem vicces. De amúgy ja, meg máshol is, ahol szőrös, meg ott is, ahol nem.