Mit csináljak ha nehezen nyílik meg?

Még csak néhány hete vagyunk együtt, 2 hétig udvarolt előtte és jobban ő akarta hogy járjunk, én inkább randizgattam volna még, de mikor megkérdezte hogy járunk-e, nem tudtam nemet mondani.

Szóval összejöttünk, de annyira nem ismerjük egymást mint szerintem kellene. Egyszer sikerült úgy mélyebben beszélgetnünk, akkor sokmindent megtudtunk egymásról. Mondta is, hogy ezeket nem szokta senkinek elmondani, illetve hogy jót tett nekünk a beszélgetés, és hogy fontos vagyok neki, nem akar elveszíteni. Azt mondta olyan érzése van, minta már régóta ismerne és most megtalált volna. Viszont azóta nem sikerült hasonlót összehoznunk, egyrészt mert sokat dolgozom és ha bejön hozzám akkor társaságban vagyunk, másrészt kettesben ha próbálok beszélgetést kezdeményezni, többnyire elhülyéskedi. Mondtam neki, hogy ez zavar, erre azt mondta ő ilyen, nem szokott senkit beengedni a kis világába. Aztán mondta, hogy akkor beszélgessünk, de addigra nem volt kedvem, meg nem is akartam ráerőltetni.

Szerintetek mit csináljak? A cselekedetei azt bizonyítják, hogy komolyan gondolja velem, viszont az hogy elzárkózik nagyon rosszul esik. Sokszor úgy érzem nem is vagyok neki fontos. Egyre több bennem emiatt a félelem, és elmondani sem merem mert nem akarom razúditani, főleg ha talán nem is érdekli...

A másik felem viszont azt mondja, hogy ha "segítenék" neki, akkor meg tudna nyílni és minden jó lenne.

Ti mit tennétek a helyemben?