Hogy éltétek át, amikor szakítottak a barátnőtökkel/barátotokkal, de nem azért, mert utáltátok?

Szakítani akarok a barátnőmmel, de nem azért, mert utálom, hanem azért, mert egyszerűen nem látok esélyt a közös jövőre, se a hosszú távú békés együttélésre. Nem megoldást vagy javaslatot kérek tőletek, csak élménybeszámolókat, hogy ilyen helyzetet hogy tudtadok feldolgozni. Első szakításom lenne és fáj, ha fájdalmat, szomorúságot látok rajta, ez pedig nyilván egy óriási pofon lenne neki.