Ti mit tennétek? Hallgassak a páromra?

Nos úgy kezdem, hogy együtt élünk. Én dolgozom egy gyárban lassan több, mint 2 éve. Igazi robot, rabszolgamunka. 3 Műszak, kötelezőek a szombatok. És nagyon nagyon nagyon monoton. Leülsz egy gép elé és napi 4-5 ezer db a norma, ilyen ki autoalkatrészeket gyártunk, de ez most lényegtelen. A légkör nagyon gáz. A kolléganőim 80%-a az a tipikus agyatlan buta paraszt, akik sose vitték semmire, nem is fogják. Akaratlanul is végig kell hallgatnom a magasröptű beszélgetéseiket néha öltözőben, étkezőben pl. Már ettől felmegy bennem a pumpa, hogy emberek hogy tudnak létezni ekkora aggyal.. A lényeg az, hogy állatnak néznek minket, nem mehetsz akármikor wc-re, csak a kétóránkénti szünetbe, másképp rád szólnak, hogy ne mászkálj. Nem lehet beszélgetni, nem lehet nálad telefon. Nincs szabadság, vagyis van csak nem adják ki, és heti 4 szombat kötelező, mindegy, hogy milyen műszakos vagy. Az életkedvem konkrétan elmegy ettől a közegtől amibe ott vagyok, és kifeszülök idegileg, hogy ott kell megdögleni. A párommal csak hétvégén vagyunk együtt, mert ő is hetel. Hétfőn megy, pénteken jön. Én szombaton is dolgozok, a vasárnap elmegy a főzés, mosás, stb dologra. Magánélet nulla, elmenni kikapcsolódni esélytelen. A munkahelyem iránti gyűlöletem kivetül a kapcsolatomra is, mert a pasimon töltök le mindent, holott meg sem érdemli. Az utóbbi hónapokba anyámtól szervírozott Frontinnal vagyok csak képes túlélni a munkahelyemet és a görcsöt, hogy soha nem tudok a párommal lenni. A most szombat délutános műszakom előtt, már kora délelőtt kezdődött a feszültség, hogy ma sem leszek itthon, ami csapkolódós veszekedésbe torkollott, mert elegem van nekem is, és a páromnak is ebből. Elvette a telefonomat, felhívta a főnökömet, hogy nem enged bemenni dolgozni, mert ilyen nincs, hogy minden szombat kötelező és rámegy a magánéletünk, hogy sose vagyok itthon hétvégén. Hogy ezért hétfőn mit kapok, azt nem tudom.... A párom azt akarja, hogy azonnal mondjak fel. Nagyon megtenném, csak éppen most állnánk helyre anyagilag és akbérletet kell fizetni, meg banki saram is van, amit törlesztenem kell. Benne van a pakliban, hogy nem találok azonnal mást, akkor megint kakiban leszünk. De tény, hogy idegileg is rámegyek erre, és a kapcsolat is megsínyli. Nem vagyok túlképzett, varrónői szakmám van, azzal meg máshova úgyse vesznek fel, csak másik gyárba max. Váltanátok a helyembe?