Nem tudok/ nem akarok rajta túllépni Más is érzett már így (? ), hasonló helyzet

Szakítottam a párommal 2,5 év után, mert a szexuális életünk egyenlő volt a 0-val, hónapokig nem volt köztünk semmi úgy éltünk egymás mellett mint barátok, nem volt szenvedély és én már elkezdtem másfele érdeklődni, kiváncsi voltam/vagyok mással milyen lehet együtt de megcsalni semmiképp nem akartam..

DE minden más nagyon jó volt, személyiségre passzoltunk egymáshoz, ő volt az első szerelmem, sok szép emléket éltünk át együtt és a szakítás óta nagyon szenvedek, féltékeny vagyok a lány ismerőseire, úgy érzem nem is akarom elengedni, hálát érzek felé amiért ennyire jó volt hozzám, és rossz egyedül, kiszolgáltatottnak érzem magam nélküle, félek a csalódásoktól és gyakran érzem, hogy visszafutnék hozzá a biztonságos kis életünkbe..

közben pedig az eszemmel tudom, hogy ennek már nincs semmi értelme mégis próbálok görcsösen ragaszkodni a régihez és félek az újtól

17/l