Pán Péter szindróma vagyis mit tehetünk ha a férfi nem akar felnőni?

Van egy 2 éves kapcsolatom. Minden szép és jó csak van egy kis gond: nem dolgozik a barátom. Már egy jó ideje gondolkozom azon hogy így lehet-e közös jövönk ? Lehet-e közös jövőt tervezni egy olyan férfival aki egész életében mindent megkapott és soha nem dolgozott meg mindezért?

Jólszituált szülők gyereke akik nagyon sokat dolgoztak de kiskorától kezdve agyon kényesztettek. Már 18 évesen is új golffal járt de késöbb is folymatosan cserélte az autóit újabbakra. A középiskola után külföldi egyetemi tanulmányokat folytatott majd újabb és újabb egyetemi kurzusok,tanulmányok következtek miközben a bankszámlája a szülők jóvoltából mindig dugig volt pénzzel. Összeségében felhőtlen egyetemista életről van szó egészen 30 éves korig. Aztán 30 után lassan a szülők már elvárták volna hogy önálosodjon a kisfiúk akinek eddig luxuséletet biztosítottak. Nehezen ment, eleinte 1-2 évet lehúzzott egy multinál de nem tetszett neki és inkább saját vállalkozást indított az apja pénzéből .De nem jött be neki és inkább újabb ötleteken törte a fejét. Egészen mostanáig ez a helyzet. Már jó pár milliót eltapsolt az ötleteire, amikből nem lehet semmi a végén. Határozottan megvan győződve arról hogy ő sokkal többre képes csak az élet igaszságtalan vele és mindig keresztbe tesz neki. Nem tudom valahogy nem értek egyet evvel a gondolattal..

Azt hisszem hogy nem akar felnőni miközben már régen kilépett a kamaszkorból, sokszor hallom tőle hogy milyen jó volt húszonvalahány évesen amikor nem kellett azon gondolkodnia mit is csinál az életével és a diplomáival. Jelenleg is alkalmi munkái vannak és a kiadásainak a nagy százalékát a szülei fizetik. Úgy mint a saját lakásának és az autójának a fenntartását és a napi költségeit. Mint egy kamaszfiú. Hozzáteszem az én fizetésem a havi kiadásaira sem lenne elég, soha nem volt még golfom és luxuskörülmények között sem éltem diákként. Többszőr felvettem neki hogy meg kellene probálnia munkát keresnie multiknál, biztos vagyok benne hogy találna a végzettségével.De azt mondja hogy napi 12 órát ledolgozni egy munkahelyen nem élet, meg majd néhány év múlva lecserélnek. Főleg a multiknál. Régebben ezért is lépett ki a korábbi munkahelyéről. Valja hogy valami olyan vállalkozást kellene indítania amivel nagyon sok pénz lehetne keresni kevés munkával..Hát nem tudom mi lehet az..

Az igaszság az hogy engem már nagyon zavar ez a helyzet, mert nem tudom merre tart a kapcsolatunk. Mindennapi színten jól megvagyunk, de hosszútávon mi lesz azt nem tudom. Házasságban és gyerekben nem lehet gondolkozni úgy hogy nincsen saját jövedelme a férfinek. Azt érzem hogy nem akar felnőni és nem akar a saját lábára állni. Mintha jó lenne a jelenlegi helyzet úgy ahogy van, közel a 35-höz. Miközben azon rágodom hogy megéri-e egy olyan kapcsolatban lenni aminek nincs jövője?

Nem kamu történet!