Szerintetek kell e munka után a párommal a munkahelyi dolgokról beszélgetni vagy nem?

Ezek alapján azt mondom, hogy a párod egy nagyra nőtt gyerek. Élettapasztalata a nullával egyenlő.

Az élet más területein is kimerülnek a képességei a lózungok pufogtatásában?

Nem jő hazavini a gondokat, de kell mesélni..

Hiszen a napnak az éber 2/3-át hetköznap minimum ott töti az ember.

Honann tudna miért vagy feszült plusz mi van veled, ki az akivel jőban vagy, mit kell csinálnod?

Persze nem lehet csak a munkáról beszelni, de ha nem beszélünk róla, akkor az életünk jó részéről semmit nem tud a párunk. És sajnos az eletünk nagyobb hányadát töltjük mjnkával, mi t amit nem.

Nekem pl most nehéz, mert vannak bizalmas ügyeim a munkahyelyemen. Ezt is meg szoktam vele időnkent beszélni, és mindig gondolkodom hogy helyes-e de bégülis a szerződésemből kihagyták a "nem lehet kiadni információt" részt ;)

A férjem en pesig megbízom, nem érdeke bármit is továbbadni..

Volt egy idő amikor nem beszeltem a mipunkáfól, mert nagyon sok gondom volt, és ki akartam csuknia. Magánéletből, majdnem ráment a hazasságunk, mert "titkolozom,, és semmit nem mesélek"

Aztan amikor elmondtam mindent, akkor a féjem csak annyit kerdezett miért dologozom meg itt.. És fel is mondtam .. Tehát ha előbb megbeszélem vele, akkor nem őrlődök magamben, stresszelek és gondolkodom hogy oldjam meg, hanem kívülállőként azonnal javasolta volna, hogy hagyjam ott és nem benenm van a hiba, hogy változnim kell.

Igaza volt de együl erre nehéz rájönni.

Nálunk az a "rend", hogy az asszonyt felveszem a munkahelyén (ha az autó nálam van, ha nála akkor valahol találkozunk), és amíg haza nem érünk üvöltözik, hogy a munkatársai, főnökei milyenek, és miért kell olyannak lenni...

Ha megérkeztünk pár perc alatt megnyugszik.

(Az még kérdés, hogy én meddig bírom)