Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Mit tegyek, hogy ne fájjon...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tegyek, hogy ne fájjon ennyire minden, ami vele kapcsolatos? Szerintetek az ötletem rossz?

Figyelt kérdés
Tavaly megismertem egy lányt, összejöttünk, szép volt minden, kb. 1 évig. Ő 19 most, én 18. Én idén érettségizem, ő tavaly érettségizett, azóta dolgozik. Leginkább hétvégente, egy szórakozóhelyen pincér egy pár barátjával meg utána takarítanak, bulik előtt szórólapoznak, tehát olyan mindenes féleség ott. Azt mondja azért csinálja ezt, mert szeretne független lenni a szüleitől, el akar költözni otthonról. Mivel ő sokat dolgozik, így az utóbbi pár hónapban beszélni is alig tudunk egymással, nem hogy találkozni, ami nekem egyre rosszabb. Teljesen magam alatt vagyok, készülök az érettségire, szeretnék egyetemre menni, muszáj tanulnom, hogy felvegyenek, ő pedig folyton dolgozik. Én egyre féltékenyebb vagyok rá, mert olyan képeket postol, amin meló közben a fiú pincérekkel van meg vigyorog rajtuk velük...Én meg úgy érzem, hogy letoj engem. Amikor ráírok mindig írja, hogy mennyire szeret, hogy milyen nehéz napja volt és szüksége van egy ölelésre stb... De én valahogy nem tudom, talán magamnak sem merem bevallani, de nem tudok bízni benne (nem adott rá okot) de akkor sem. Valahogy nem olyan már mint régen. Szerintetek mit csináljak? Gondoltam már arra, hogy eladom a laptopomat, a telefonomat, a tvmet, a számítógépemet, ezekből úgy félmillió forintot össze tudnék kaparni + még van egy kis pénzem, amit a ballagásra kaptam meg talán ha sikerül az érettségi akkor is kapok még valamennyit innen onnan és akkor fogjuk magunkat és elköltözünk egy nagyvárosba, ahol mindketten dolgozunk, az albérletet. Neki is van valamennyi megtakarított pénze, amiből önálló életet szeretne kezdeni. Csak a szüleim nem biztos, hogy beleegyeznének, de mivel 18 elmúltam így nem igazán számít ez. Mit gondoltok?
2015. máj. 31. 22:59
 1/5 anonim ***** válasza:
51%
Még véletlenül se adj el semmit.Tanulj,és menj tovább.Alig találkoztok,így nem tartható fenn ez a kapcsolat,nem is foglalkozik veled szinte.
2015. máj. 31. 23:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
Összeköltözni csak akkor lenne érdemes, ha tényleg komolyan gondolnátok mindketten, de csak azért, hogy így hátha rendbejön minden... Akárhogy is van, aki szereti a másikat, az szakít időt a találkozásokra. Beszéld meg vele, hogy miért nem foglalkozik veled, miért nincs rád ideje, és hogy mit is akar ettől a kapcsolattól.
2015. máj. 31. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

1) Amikor semmilyen okot sem ad rá, az a féltékenység már beteges kategória. Félteni szép dolog, de pont ezzel fogod elmarni magad mellől. Ugyanígy a bizalom is jól tudna esni, és nagyon előreszaladsz, mert ha ez nincs meg, komolyabbra venni és összeköltözni sem érdemes, ehhez kell a bizalom.


2) Az egy dolog, hogy elmúltál már 18, és nem kell a szüleid beleegyezése, de gondolom a laptopod, telefonod, TV-d, számítógéped és mindent amit eladogatnál, azokat tőlük kaptad. Nem csak beleegyezés kérdése ez, de ezt magadtól is érezned kéne, nem vagy már kiskamasz.


3) Eladnál mindent gondolkodás nélkül, csak hogy ne ott dolgozzon és Budapestre költözve közelebb tudd magadhoz... de ha ilyen görcsösen teszed, ezt magadhoz láncolásnak fogja érezni, így megfojtod őt a túlzásba vitt ragaszkodással. Ne csimpaszkodj rá, mert abból mennyire labilisnak hatsz érzelmileg, ha elkergeted magad mellől és elveszted őt, nem csak a hiányérzettel de az önvádaskodással is viaskodsz majd, mert a viselkedésed miatt szakít veled, abba pedig simán beleroppansz majd.


Tanulj meg egészséges középutat találni a törődés és gúzsbakötés között. 27/F

2015. máj. 31. 23:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Hogy oltári nagy marhaságot beszélsz. Amúgy én pont ugyanezt terveztem ennyi idősen. Aztán amikor az (akkor már ex-)barátnőm tizenvalahány évvel később elmesélte, nem akartam elhinni, hogy én tényleg ekkora hülyeséget találtam ki. Még az agyam is inkább kitörölte!


Az a helyzet, hogy amikor az egyik fél elkezd dolgozni, a másik meg nem, akkor gyakran elválnak útjaik, mert külön világba kerülnek. Durván fogalmazva az egyik kezd felnőtté válni, a másik meg még marad gyerek.


Na de ha a barátnőd ezt a helyzetet nem bírja veled, akkor hidd el, hogy sajnos nem vagytok egymásnak teremtve. Gyászold meg ezt a kapcsolatot, és lépj tovább. Ha odakerül a sor! De egy esetleges alaptalan kisebbségi komplexussal ne tedd tönkre a kapcsolatotokat. Ne felejts el, hogy ma majdnem lehetetlen továbbtanulás nélkül emberi szinten megélni. Ha együtt maradtok, te fogod később a barátnődet segíteni, nem fordítva.

2015. máj. 31. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
Ez szerintem nagyon nagy baromság!! Már ne haragudj, de nem hinném, hogy ha még el is adnád a dolgaidat, akkor lenne annyi pénzed, hogy fenntarts egy lakást, valószínűleg már ilyen fiatalon totálisan eladósodnátok. Tök hülyeség, tanulni sem tudnál, csak dolgozni. Szerintem szakíts a barátnőddel, és tanulj tovább. Amúgy meg, én orvosira járok, barátom nem, nekünk is nehéz hidd el, hogy megoldjuk, hogy találkozzunk, de mivel én akarok vele találkozni, megoldom. Ha a barátnődnek fontos lennél, meg tudná oldani, hogy legalább 2-3 órára veled legyen hetente EGYSZER. Azért az nem valami nagy dolog...
2015. jún. 1. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!