Miért ilyen a barátom?

Bocsi de lehet hosszú lesz de megpróbálom rövidre fogni.

A problémám az hogy a párom mindig is az otthonülő magának való típus volt. Igaz amikor randizni kezdtünk társkeresőn ismerkedtünk meg, szimpatikus volt nekem, és én akartam hogy legyen folytatás pedig ő elkönyvelte magába hogy ez az első és utolsó randink mert félt hogy nem fog nekem bejönni a külseje miatt. Kövér alkat bár sokat fogyott, mert 140 kiló volt a 170 cm magasságához ez brutál sok, amikor ismerkedtünk már csak 120 kiló volt de én elfogadtam mert kedves meg jófej és nagyon okos is. Jelenleg már 90 kiló közt van a súlya. De azt észrevettem hogy nem nagyon szeret emberek közé menni, randijainkon is jobbára nyugis helyekre mentünk ahol nem voltak sokan. Ha ismerős arcokat látott akkor mindig elfordult vagy nagyon sietnünk kellett nehogy észrevegyék. Sosem értettem ezt nála de nem is nagyon érdekelt mert mindig terelte a témát én meg rá figyeltem és nem vettem észre mi zajlik körülötte.

De most a nyáron lettünk fél éve együtt és kiderült hogy azért ilyen mert sokan bántották őt lelkileg és félt attól hogy ha meglátják velem cukkolni fognak minket, és sajnos azt is észrevettem hogy nem képes kiállni magáért, fizikailag megtudja védeni magát és engem, sajnos volt már erre példa. De lélekben csapni való. Lenyeli azt amikor beszólnak neki hogy egy kövér disznó stb... és elfolytja magába közbe akkor egész nap kedvtelen és morcos. Aszexuális életünk is elején csapni való volt, nem merte elmondani hogy még szűz és akkor tudtam meg hogy velem csókolózott először... Ebbe nincs semmi baj de abba igen hogy nem nyílt meg előttem rögtön és ezzel sajnos azt érzem hogy nem bízik meg bennem 100% osan.

A legnagyobb baj ebbe hogy sehova nem megyünk el soha együtt szórakozni. A barátnőim strandra hívtak minket a barátom nem akart jönni, de még csak kettesbe sem mentünk. Igaz egyszer elrángattam de akkor is szégyellte a felső testét mindig vagy a vízben kuksoltunk órákig amint kimentünk magára tette a törölközőt amint megszáradt pólót vett fel, és feszengett ott a strandon. A barátnőimnek sem tudtam normálisan bemutatni, egyszer jött hozzánk még munka előtt mert éjszakára kellett mennie dolgozni megkértem hogy kösse be az xbox 360 konzolt amit a bátyámtól kaptam kölcsön hogy mi tudjunk a barátnőimmel kinecten játszani. Be is kötötte és igaz voltunk vagy hatan de a barátom nem engedte el magát, nem is beszélt a barátnőimmel és amint kész lett rögtön rohant hogy nem akar elkésni a munkából akkor is csak gyors szájra puszi egy rövid ölelkezés és már rohant is. Pedig innen autóval 10 perc alatt beér kényelmesen, és simán maradhatott volna még akár fél órát is.

A barátnőim nem tartják rossz embernek de nagyon leírták magukba hogy az első benyomás tapló náluk. Bár amit meséltem róla ez alapján egy minta pasinak tartják szinte és támogatnak abba hogy vele éljem le akár az életem de így amikor meglátják teljesen másképp látják a dolgokat. Alapvetően semmi baj nincs a barátommal, mert kedves vele, jó velem, sok mindent enged, nem követeli hogy mindig vele legyek, nem hívogat óránként normálisan is tudok szórakozni mert volt olyan pasim aki mindig ellenőrzött. A barátom megbízik benne, sosem veszekedtünk. Amit akarok meg engedi de amikor elmegyünk kettesbe kirándulni mindig együtt döntünk hogy hova és ezzel nincs is baj mert többnyire erdőbe meg hegyekbe megyünk elsősorban a fotózási hobbink miatt ami közös bennünk, de amikor nyilvános helyre mennénk ahol sokan vannak oda már nem szívesen megy mert ugye nagy a tömeg meg sokan vannak. Amikor nagyon akarom elvisz de nem tudja elengedni magát. Nagy ritkán beesünk pizzériába megenni valamit, vagy cukrászdába oké hogy odafigyel magára de mindig amit rendel azt gyorsan betömi magába és engem kb sürget hogy na haladjunk haladjunk. Arra is volt példa hogy egyszer elkezdett esni az eső, beültünk az autóba, mivel nem akart elállni így neten megnéztük hova mehetnénk még, akkor ő mondta hogy menjünk haza. De én nem akartam mert még dél sem volt és az egész napot a kirándulásba fektettük ami nálunk azt jelenti hogy autóval is legalább 30 percet utazzunk mert ő szeret vezetni. Ezzel nem is volt baj, mondtam is neki akkor hogy menjünk el Pestre a Terrorháza múzeumba mert tudtam hogy őt is érdekli a téma és aznap nyitva is voltak. Mivel tudom hogy Pesten nem szívesen vezet így mondtam hogy menjünk el a II. kerületbe a Hűvösvölgyi útnál lakik egyik rokonom aki megengedi hogy parkoljunk a kertjébe hogy ne legyen gond az autóval meg a parkolásért se kelljen fizessünk és BKV-val menjünk tovább. De a barátom már húzta a száját. Akkor mondtam hogy menjünk el autóval Visegrádra megnézni a várat mert Szentendre környékén voltunk épp. Akkor mondta hogy jó menjünk oda. Igaz ott sokat kellett volna gyalogolni és kb szakadt az eső így én mondtam hogy felejtős. Akkor mondtam hogy menjünk haza hozzánk megnézni egy jó filmet, erre egyből lelkes lett, én annyira nem mert még úgy mentem volna valahova. Esztergomba érve elállt az eső, megkértem hogy álljunk meg és sétáljunk egy picit a Duna parton ő neki ez még tetszett is bele is ment szó nélkül, akkor megvolt a séta, élveztük is, én feldobtam hogy üljünk be valahova kajálni de ő mondta hogy nincs kedve meg inkább rendeljünk pizzát a filmezés mellé. Belementem mert láttam hogy már mehetnéke volt meg ami kevés képet csináltunk nagyon akarta szerkeszteni őket, de ezt otthon végig untam kb mert ölébe a laptop én meg csak néztem és unatkoztam, de figyelnem kellett mert mutatta mit hogy kell és mit csináljak. Akkor jött ugye egy kis összebújás, egy kis szex az jó volt, és utána vége a napnak.

De sajnos hasonlóan vagyunk ezzel kb mindig ez van hogy ha elmegyünk valahova egy hétvégén akkor autóval sokat menjünk nézzünk megy egy vagy két valamit 1-2 óra alatt fotózgatás és utána haza, ami spontán jön ötlet hogy még ide meg még oda sosem tetszik neki.

A szülei sem értik mi ez nála, gyerekként is ilyen volt amikor elmentek valahova mindig csak előre tervezett dolgokba volt benne ami utólag jött az sosem tetszett neki igazán. Amikor moziba mentünk megbeszéltük hogy ha már úgy is elmegyünk a nagy városba nézünk meg két filmet ha már úgy is ott vagyunk meg nézzünk körül a plázába, akkor is egy film. Általában én választok mert neki mindegy mit nézünk, megnézünk kb 2 üzletet ahol végig unja magát pedig sokszor az ő kedvében is járok és betérünk műszaki üzletbe vagy épp autós dolgokat nézek vele lelkesen ő meg végig unja amikor csinos ruhákat nézek magamnak amivel az a célom hogy neki is tetsszek benne. Nem szoktam órákig boltban ruhákat nézegetni alapból sem ha gyedül megyek. De mutattam neki szép egyberuhát hogy ezt akarom hordani, magam fizettem volna ki mondta a barátom ne vegyem meg mert túl rövid a szoknya része és megbámulnak nagyon benne. Sok rövid szoknyás ruhám van meg én alapból szoknyákban járok mrt szép formás lábaim vannak és szeretem mutogatni meg a harisnyát is szeretem de sokszor nem engedi és sokszor nadrágot kell húzzak. Sőt azt sem szereti amikor leggingset veszek fel mindig mondja hogy olyan felsőt vegyek hozzá ami takarja a fenekem mert mások ne nézzék azt.

Emiatt szomorú is vagyok rá, én szeretem őt, de kezd nekem ez sok lenni hogy ennyire félt engem. Oké szeret de nem kell ennyire féltenie, és sokszor neki mindegy mit veszek fel amikor kérdem tőle pedig néha szeretném ha ő ad tippeket mert tetszeni akarok neki,a kedvébe akarok járni. Sőt amikor neki mentünk cipőt nézni akkor mutatam hogy melyik lenne jó neki szerinte, tudom hogy az egyszerű cipőket szereti és lehetőleg fekete legyen mutattam is neki párat de mindig húzta a száját mondta hogy ő is tud választani.

Abbahagyom mert már így is sokat írtam, bocsi aki elolvassa megköszönném ha válaszol :S

20/L