Tényleg túlzásba estem?

Tegnap összezörrentünk a párommal egy libácska miatt. Mielőtt mi összejöttünk, ő barátság extrákkal viszonyt folytatott ezzel a csajjal. Ezzel nem is volt gondom, mert múltbéli dolog, amin én nem változtathatok és idiótaság is lenne ezen összekapni. De amikor már a lány "csak úgy" alapon felhívta a páromat, h ő ennyit és ennyit fogyott, mondja, h büszke rá, na itt nálam elszakadt a cérna. Megkértem, h szüntesse meg a lánnyal a kapcsolatot, mert engem zavar ez a közelsége , h tudom, h a csaj szerelmet is vallott neki anno... A párom egyet értett velem, mondta, h elintézi.

Tegnap miközben a pasim vonatozott haza, kapott egy üzenetet a csajtól, h ő is ezen a vonatom van. A csajszi próbálta magához hívni a páromat, de ő nemet mondott. Kiborultam. Nem kiabáltam a barátommal, mert ő semmiről sem tehetett, egyszerűen tudtára adtam, h ez már sok, és ezek szerint nem küldte el megfelelő módon a kislányt, h még mindig nem tudja, h mi az, h nem... A párom szerint túlozásba estem, butának nevezett, h emiatt őt büntetem a veszekedéssel, miközben semmiről sem tehet. Én nem vele akartam összeveszni, hanem csak azt a tudtára adni, h egyszerűen nekem ez rosszul esik és neki is így esne fordított esetben... Lelkiismeret furdalásom van a tegnapi miatt, h tényleg inkább hallgatnom kellett volna...