Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Ti hogy oldjátok meg azt a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ti hogy oldjátok meg azt a problémát, ha mondjuk a párotok rokonsága annyira nem "érdekel" titeket?

Figyelt kérdés
Pl. nálunk nem olyan összetartó a rokonság, nincs összejárogatás, köszöntgetések stb, a barátnőméknél pont fordítva, nagyon meg van ez. Viszont engem sokszor zavar, hogy túl sokat kell együtt lenni a nagybácsival, az unokatesóval stb, holott a sajátjaimmal sem olyan szoros a kapcsolatom. Ismeritek ezt a problémát? Mondani nem mertem, mert nem szeretném megbántani, de én igazából vele szeretnék lenni, nem az unokatesókkal stb.
2016. ápr. 19. 16:43
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Nálunk is ez van. Nem tudom mi a megoldás, én némán szenvedek.
2016. ápr. 19. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:

Nálunk is ez volt, aztán elkezdtem nem lejárni hozzájuk. És összejött egy másik férfival. Otthagytam.

De jól jártam így, találtam egy tündéri nőt helyette. Én jobban jártam.

2016. ápr. 19. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%

A párom tudja nagyon jól, hogy nálunk ez nem szokás, tudja nagyon jól, hogy én vele szeretnék relatíve sok időt tölteni, nem a rokonságával, és tudja azt is, hogy nehezen ismerkedek másokkal.

Ha családi összeröffenés van náluk, mindig mondja hogy örülne, ha mennék, de nem kötelező, ha nem szeretnék ne menjek.


Szerintem kell annyi önzőség az emberbe, hogy néha nemet tudjon mondani ilyen esetekben. Mivel tudja, hogy ez nekem kissé "kellemetlen", ezért elfogadja, hogy nem mindig megyek, és nem bántódik meg.


Ha a párod emiatt megsértődik/megbántódik, akkor túlontúl önző ember, mert elvárja hogy te "szenvedjél" csak hogy ő boldog legyen...

2016. ápr. 19. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%
Jah, ugyanez volt anno. Viszont én a kezdetektől fogva jeleztem, hogy nem érdekel, ezért csak ritkán jártam el, évi 2-3-4x, és többet nem. Igazából az ilyet az elején könnyű megfogni, akkor még egyszerűbb, később sértésnek veszik kb, ha visszafejlődsz. De mást nem nagyon tudsz tenni, mint hogy ezt megbeszéled vele.
2016. ápr. 19. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:

Nálunk az az elképzelése a páromnak, hogy minél többet vagyok velük, annál jobban megszeretjük egymást...

Én viszont nem vagyok az a könnyen megszeretős fajta, de a csaladja sem egyébként. Pláne hogy kifejezetten ellenszenvesek bizonyos dolgokban, elég sok rosszat tapasztaltam tőlük. És a párom tulajdonképpen sarokba szorít azzal, hogy ő is szeretne otthon lenni a családjával mert ő nagyon szereti őket és szeretné ha én is ilyen jóban lennék velük. Közben őt is rengetegszer porig alázzák...

Úgyhogy én patthelyzetben vagyok...

2016. ápr. 19. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
100%
Úgy hogy nem foglalkozok velük. Nincs velük semmi bajom, de én úgy vagyok vele, hogy a párommal jöttem össze, nem a családjával, nem fogom miattuk semmilyen kellemetlenséget elviselni. És már az elején megmondom, hogy tőlem ezt ne várja. Menjen egyedül ha annyira akar, engem nem zavar.
2016. ápr. 19. 17:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:

A kozvetlen rokonokkal nincs bajom (anyos, apos, sogor, sogorno) viszo t az anyosomnak 14 testevere van, az aposomnak 3 es ezek gyerekei, unokai...A ho vegen az egyik tesojanak lesz a szulinapja es ki kellett berelni egy egesz ettermet ahhoz, hogy beferjunk:-))


Mivel keptelen vagyok a nevuket megjegyezni, az arcukra sem emlekszem annak ellenere hogy mar hat eve osszjarunk veluk, igy sokszor meg most is bemutatkozom:-))Ha nem muszaj nem beszelgetek egyikkel sem, mas korosztaly es szamomra olyan "mu" az egesz:-)


Az egyik no ferje ugyanaz mint en, elmegy minden rokoni bulira es egyedul ucsorog a sarokban limonadet iszogatva, ugyhogy majd csatlakozom hozza. Egyebkent ot a rokonsagban nagyon furcsanak talaljak, mert tulkepp a felesegen es a gyerekein kivul senkivel nem beszel.


Szoval mindig ugy megyek h mosolygok, kedves vagyok, de zomeben azt se tudom h ki kicsoda es amikor megkerdezik h emlekszem e rajuk mindig mondom h"persszeeeeeee":-)))Az a baj, hogy nem mondhatom le, mert az anyosom nagyon megsertodne mert mi az ha nem megyek....szoval ez van:-)))Nyilvan nem mindennap van, szal igy ki lehet birni:-))

2016. ápr. 19. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:

Látom sokan vannak hasonló cipőben. Valami hasonló a helyzet nálunk is. Sajnos az elején annyira nem jeleztem ezt, mert nem tudtam, hogy ennyire sokszor fog ez előfordulni. Persze ő is azt mondja, milyen jó hogy együtt van a család stb, csak azt felejti el hogy az nem az én családom. Félek attól is, ha esetleg gyerekünk lesz, az én családom el lesz hanyagolva, mert mindig ott kell majd lenni velük.

Amúgy nincs semmi baj velük, rendesek velem stb, de én nem szeretem ezeket a nagy családi banzájokat mert nálunk nem ezt szoktam meg. Talán, ha külön megyünk majd ez csillapodni fog, mindenki megy majd a maga dolgára.

2016. ápr. 19. 17:23
 9/11 anonim ***** válasza:
Ismerős. Az enyémhez képest nagy családja van és viszonylag közel laknak egymáshoz. Távkapcsolatban élünk és ha megyek hozzá, akkor automatikusan a családjához is. Nálunk nem jellemző ez az összetartás, a szüleim elváltak, nagybátyám elvált és mindenkinek van élettársa, de őket is sokáig tartott elfogadni. Bátyámmal együtt albérletben lakunk az egyetem miatt, anyáékkal kb 2-3 havonta tudok csak találkozni, telefonon hetente 1-2x beszélek vele és apával. De a barátom családja annyira összetartó, hogy eleinte nagyon élveztem ezt a figyelmességet, de később már nyomasztó volt. Amúgy sem vagyok társasági ember és ennyi ember közt nem tudom, hogy viselkedjek. Nyáron elmentem a nagycsaláddal egy nyaralásra, egy apartmant béreltek ki, de nagyon bájos volt, tényleg tetszett. 10-15-en voltunk, mindenkinek be lettem mutatva, a nevek 3/4-ét nem tudtam megjegyezni, féltem, hogy rossz benyomást keltek, az idősebbeket lecsókolomoztam, miközben sziáznom kellett volna és annyira el voltam veszve, hogy csak el akartam szaladni. A barátom ebből semmit se vett észre, neki ez mindennapi. Be kell valljam, tényleg tündéri a társaság, de mindvégig bennem volt az érzés, hogy csak "szabaduljak végre". Aztán volt társasjáték, strand, de mikor a karaoke jött már nem bírtam. Amúgy sem szeretek kiállni emberek elé, és ekkor már annyira feszélyezve éreztem magam, hogy felmentem a szobánkba és csak ültem az ágyon és sírtam, mert ilyen nyomás alatt még nem nagyon voltam. Buta dolog, de na. Mindig is érzékeny voltam. Barátom kb fél óra elteltével jött fel hozzám és megkérdezte, hogy minden rendben van-e. Nem beszeltem neki erről, lehet kellett volna. Valószínűleg minden nyáron lesz valami hasonló , de egyszer csak beleszokok. De megszoksz vagy megszöksz. 20/n
2016. ápr. 21. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Vagy esetleg kinyitod a szád és megbeszéled az illetékessel, mint egy felnőtt ember, utolsó... O_O Nem fogom fel, hogy miért kínozhzák magukat szántszándékkal emberek...
2016. ápr. 22. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!