Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok ti egyből elutasítanátok egy külföldön dolgozó közeledését?
Nálatok ez mennyire lenne kizáró ok? Adnátok egy esélyt neki? Mennyire lenne zavaró a távkapcsolat, hogy csak ritkán tudnátok találkozni. Ha eltudna mélyülni a kapcsolat akár ki is költöznétek hozzá?
Véleményeket, saját tapasztalatokat is szívesen olvasok.
válasza:
válasza:Én személy szerint nem kezdenék távkapcsolatot, mert konkrétan alig lennénk együtt, így sokkal tovább tart kiismerni a másikat, arról nem is beszélve, hogy ha már párom van, a lehető legtöbbet szeretném látni, és nem csak heti/havi/több havonta egyszer.
Részemről így nem tudnak elmélyülni az érzések, szerintem így nincs igazán alapja a párkapcsolatnak, hiszem jobban "ismered" a netes/telefonos valótlan énjét, mint a valódit, akivel nap mint nap találkozol, aki ott van melletted amikor segítségre szorulsz.
Távkapcsolatban mi van? Egy netes váll, amin sírhatsz ha baj van, de nem nagyon tud egyebet nyújtani.
Még ha ki is költözök, akkor is egy olyan emberhez költöznék ki, akit jóformán nem ismerek túlzottan, nem tudom, hogy bánik a körülötte levőkkel, stb.
Ellenben, ha alapvetően együtt vagyok valakivel, és utána x ideig kell távkapcsolatban lenni, azt elfogadom, abba bele tudok menni, hiszen már ismerem, kialakultak az érzéseik iránta, a kötődés, ráadásul ha egy párkapcsolat nem bír ki x idő különlétet, akkor alapból tönkrement volna.
válasza:Jelen pillanatban nem, mert a párom épp külföldön dolgozik még pár hétig... Az ő közeledését szívesen venném.
De amúgy nem látom értelmét a távkapcsolatoknak.
válasza:Nálam kizáró ok.
1 nem hiszek a távkapcsolatokban
2 a távolság miatt nem hinném ,hogy elélyülne.
3 nem mennék külföldre
N25
válasza:Abszolút megértem, hogy így vélekedtek róla. Nem is lepődtem meg a válaszokon mert én is gondoltam, hogy ez így sehogy sem fog összejönni, de sajnos egyelőre nincs más választásom, mint kint maradni. Talán majd egyszer jobbak lesznek a feltételek otthon és majd akkor.
Köszönöm a válaszokat.
válasza:Üdv a klubban!
Erre mondom én mindig hogy nagyon sok lemondással jár a külföldi élet. Mert otthon mindenki csak azt látja hogy jól keresel, hawai, napfény, dizsi... Aztán meg közel sem olyan jó mint ahogy ők hiszik, mert csomó dolog nem adatik meg ami nekik igen.
válasza:Nem utasítanám el egyből, de nem igazán erre vágyom, mert nem bízom a férfiakban. Honnan tudhatom, hogy nem szórakozik külföldön kedvére, amíg én kényelmesen itthon megvagyok neki? Itt egy szép példa:
http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarske..
A másik meg az, hogy soha senki kedvéért nem adnám fel az életem és az álmaim? Mi van ha én itthon akarok maradni? Vagy nem abba az országba/városba kapok munkát mint ő, vagy nem oda vágyok?
válasza:Izából minden lemondással jár, otthon nem sok lehetőségem van, legfeljebb elvegetálnék, de azzal meg nem lehet egyről a kettőre jutni.
Nem minden ember ilyen és ezt most nem is fogom bővebben részletezni. Ezzel az erővel senkiben sem szabad megbízni és teszem azt joggal. Viszont ha valaki szereti a másikat annyira, hogy akár együtt is éljen vele akkor oda kell a bizalom. Ha ez nincs meg akármelyik oldalról, akkor abban az esetben nincs miről beszélni. Nincs jövőre a dolognak.
Szó sem volt arról, hogy bárki is feladja az álmait, aki ilyet kér az önző. Hidd el én is szívesebben maradnék otthon, de nincs más választásom. Mint mondottam teljesen megértem a véleményeket, pusztán kíváncsi voltam, hogy valóban úgy van a dolog, ahogy gondolom, illetve tapasztalom.
Magyarok se nagyon vannak a közelemben nem hogy még magyar lányok. A külföldiek lányok teljesen mások számomra, arról nem beszélve, hogy én hozzájuk kevés vagyok. Sanyargatásról meg szó sincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!