Van egy igen összetett problémán és ebben kérném a segítségeteket! Tudnátok tanácsot adni?

5 év vagyok együtt a barátnőmmel. Én 22 Ő 26 éves.

Ő az első barátnőm minden téren Ő volt nekem az első tehát úgymond nem "éltem" ki magam. És egy jó ideje már másképp érzek...

Olyan mintha megszokás lenne és kicsit uncsi is lenne a kapcsolat holott relatíve ritkán találkozunk és a szex is ritka. :/ ha élőben együtt vagyunk minden frankó..

Volt a baratnőmnek most egy nagyon stresszes időszaka amiben én nem voltam neki partner, hogy kilábaljon belőle és emiatt rengeteget veszekedtünk és igaza volt ebben.

Ha arra gondolok, ha már most ilyen a kapcsolatunk akkor mi lesz később? Ez elbizonytalanít de nagyon..

Az 5 év alatt Ő már kétszer érezte azt, hogy ennyi elég volt de mégis együtt maradtunk és most odáig van értem viszont most én érzem azt, hogy elég volt.

Van egy másik lány akinek bejövök és nekem sem közömbös viszont nem tudnám elképzelni vele magam kapcsolatra csak ilyen szexuális kapcsolatra mivel nagyon vonzó(a barátnőm is az csak neki a viselkedése egy kicsit úgy érzem kiábrándított)

És félek, hogy utolért az, hogy nem éltem még..

2 napja leültünk megbeszélni a dolgokat és amikor a szakításról beszéltünk én elbőgtem magam és úgy sírtam mint még soha...nem tudom mit érzek(azt tudom, hogy szeretem a barátnőmet) de nem tudom mi lenne a helyes döntés.

Amikor mondta, hogy tőlem szeretne 2 gyereket, házasságot és együtt akar velem megöregedni és megbeszéltük, hogy sose engedjük el egymás kezét akkor megint elsírtam magam...nem tudom mi lenne a helyes.

Ha később mégrosszabb lesz?

Valaki járt már hasonló cipőben?