Miért van az, hogy amióta 2 barátomnak is párkapcsolata van, egyszerűen lehetetlen velük nyugodtan telefonálni?

Nőként bennem még soha nem merült fel, hogy hisztizni kellene amiatt, hogy a párom telefonál. Igaz, ő általában úgy időzíti a dolgot, hogy ne tőlünk vegyen el időt. Pl. ha otthon vagyunk, akkor addig, amíg én is mást csinálok, főzök vagy gép előtt ülök, tehát nem vele foglalkozom amúgy se, ha meg megyünk valahova, akkor addig szokott telefonálni, míg én bemegyek egy boltba/bankba, akármi, vagy ha villamoson ülünk, mert ott amúgy se szoktunk beszélgetni, és akkor csak hozzábújok, amíg dumál... Szóval azért meg lehet ezt oldani. Ha a haverjaid azt mondják, hogy nem lehet, akkor nem is akarják igazán.

Én is ugyanúgy elmegyek barátnőzni rendszeresen, annak ellenére, hogy az a fajta vagyok, hogy a párom az első, tehát minden programomat hozzá igazítom (pl. ha dolgozik, vagy tudom, hogy dolga van - ha ráér, akkor én is szabaddá teszem magam).

Egyébként ő is van, hogy lemondja a pasis programot azért, mert épp velem van inkább, de az az ő döntése, nem az én hisztim eredménye. Bár ha rám hivatkozik a haverok előtt, akkor simán lehet, hogy ők azt hiszik, pórázon tartom. :)