A pasimnak miért fontosabbak a haverjai nálam, amikor így viselkednek vele?

Elég sanyarú gyerekkora volt, az apja alkoholista volt, elhagyta a családját, az anyja egyedül nevelte fel, de semmi ideje nem volt rá annyit dolgozott, így a "családja" a haverjai voltak, akikkel együtt nőtt fel.

Ezzel még nincs is baj, csak azt látom, hogy így 30 év körül már a haverok mellőzik, van aki megkomolyodott, van aki csak kihasználja, kibeszélik egymást egymás háta mögött, de ha bulizni kell menni akkor nyaliznak egymásnak, stb, semmiben nem lehet rájuk számítani. Volt olyan is hogy ott voltam én is, a barátomat leitatták, nagyon rosszul lett és röhögtek rajta meg videózták, én voltam az egyetlen aki rohant vizet venni neki és segítette. És mégis azt látom, hogy a haverok vannak az első helyen, ők a fontosabbak nálam, holott én mindig segítettem őt, mindig számíthatott rám. De simán feltesz a "polcra" ha a haverok beszerveznek valamit, rohan utánuk mint egy pincsi, azok meg beleviszik minden hülyeségbe... Olyan is volt már hogy ők kanbulizni akartak menni, én barátnőmmel mentem volna, de lemondta és így a barátomékkal akartam volna menni, ő meg szinte megtiltotta, hogy velük menjek, simán elnézte hogy egymagam nekivágok az éjszakának, mert a haverjaival már megbeszélte...

Miért csinálja ezt?