Barátom vagy külföld?

ha tényleg nagyon szeretitek egymást és együtt terveztek hosszú távon, akkor szerintem egyikőtök se adja fel a vágyát . ha ő pesten akar maradni, te évek óta külföldre mennél,akkor legyen így. egy igazán erős kapcsolat kibírja távkapcsolatban is, ha belátható időn belül együtt tudtok majd lenni. pl ha az én párom külföldre akarna menni egyetemre,támogatnám. és ha tudnék intéznék 1-1 félévet magamnak abban a városban ,ahol ő van. + gyakran látogatnánk egymást. pár évet ki lehet így bírni, ha komolyan együtt terveztek. én nem várnám el attól,akit szeretek,hogy feladja az álmait miattam.elég önzőség lenne.

ha meg nem akartok távkapcsolatban lenni,akkor ez van, váljatok el békében. nektek kell tudni.

de mondom,ha azt várja a pasi,hogy ne menj külföldre miatta,akkor nagyon önző és nem szeret igazán.gondolom a kapcsolat eleje óta tudja,hogy mi a terved.

de mondom,meg lehetne oldani távkapcsolatban,ha lenne rá igény.

egyik ismerősöm 3 évig volt távkapcsolatban a párjával,amíg ő külföldön dolgozott. most már házasok és együtt élnek. van ilyen is

A távkapcsolat lenne a kompromisszum, szerintem működhet, ha mindketten akarjátok. Az egyetem nem egy élethosszig tart, a szüneteket mind-mind töltheted itthon, sőt, akár ő is meg tud téged látogatni, még ha utánad nem is tud/akar menni. Azért egyetemeken félévente van egy hónapos szünet (legalább) a vizsgaidőszakok alatt/után, ez nem kevés együtt töltött időt jelentene.

Szerintem megérné megpróbálni. Ha tényleg olyan jó a kapcsolat, akkor ki fogja bírni - ha nem, akkor pedig legalább időben kiderült, és nem áldoztad fel érte az álmaidat.

Egy jó kapcsolat nem visszatart, hanem segít abban, hogy kiteljesedj.

Külföld, egyértelmű.

Nálunk a távkapcsolat lett a kompromisszum (a párom egyheti csetelés-flörötlés után ment ki dolgozni, és utána fél évig csak neten beséltünk). Mondjuk mi idősebbek vagyunk, mint ti, és bár néha pokol volt, de tudtuk, hogy kibírjuk... és végre hó végén költözök ki vele-hozzá.