Miért nem akar szexelni a férfi?

"Meg kéne ezt beszélnetek egymással" én ezt nagyon sokszor próbáltam vele, aminek mindig az lett a vége hogy megvádolt, csak szexre kell ő nekem. Ez engem nagyon bántott, mert nem vagyok ilyen típus, és ha annyira a szexre mennék és nem ő kellene, akkor nem kínlódnék vele már 1 éve hanem léptem volna máshova, de nem tettem. Amióta nem próbálom ezt megbeszélni, legalább nem bánt ezzel az ostoba váddal.

"Lehet, csak bátorítani kéne őket." Amit leírtál, tényleg ugyanaz a szitu. Én nagyon sokat dícsérem őt, minden szempontból, hogy mennyire tetszik, mennyire szexi a szememben stb stb

Kenzo Tenma: A kommentedet elolvasva eszembe jutott valami. Volt sajnos pár alkalom (azt hiszem 3) amikor hamar elment, túl hamar, és én még sehol nem jártam. A legutóbbi ilyen esetnél csúnyán odaszóltam neki, mert az első 2 alkalom után biztosítottam róla, hogy nem történt semmi baj de legközelebb SZÓLJON hogy lassítsak, mert ő nem szól és nem tesz semmit ellene hogy ne süljön el. És a legutóbbi alkalommal nagyon dühös lettem hogy már MEGINT nem szólt, pedig megbeszéltük nem egyszer, és hoppon maradtam, mert eszébe sem jutott hogy akkor befejezze kézzel vagy ilyesmi (első esetben rászóltam, hogy segítsen akkor, az azt követő esetekben meg úgy voltam vele hogy nem könyörgök, ő meg nem csinálta magától).

Egyébként együtt sem hajlandó aludni velem, 1 év alatt 1szer aludtunk együtt és akkor is korán reggel elrohant, nem hogy egy reggelit nem tudtam csinálni neki de még szinte fel se ébredtem rendesen már öltözött hogy ő megy. De facebookon néha szokta írni hogy milyen jó lenne ha együtt aludnánk és majd megoldjuk hogy összejöjjön, de végül semmit nem tesz.

Akkor létezik, hogy csak ennyi a gondja? De én már nem akarok a szemében erőszakos pi*sának tűnni, ezért nem erőltetem a szexet, és ez neki is megfelel szemmel láthatólag. A legutóbbi szexünk egyébként (ami már majdnem 2 hónapja volt) hát hogy is mondjam. Nem kifejezetten rossz volt, csak nem volt jó. Én ezt az elhidegülésnek tudom be. A tűz ami belőlem jön, hideg falról csapódik le (ezt mondtam már neki többször is).

29 éves vagyok már. Persze, nem mintha temetném magam, de őt egy nagyon ritka típusú férfinak tartom: okos, mindenhez ért, bármit megcsinál a ház körül és nem a hajvasaló forog a kezében mint a mai fiúknak, hanem szerszámok. Mindig odafigyel rá, hogy elhalmozzon csokival mert tudja mennyire szeretem. Ő az első aki nem használ ki engem anyagilag, ő az első aki nem sajnálja rám a pénzt (nem nagy dolgok: csoki, amit írtam is, kedvesség, apróságok, semmi drága dologra ne gondoljatok). És hűséges. Ebben egészen biztos vagyok, nem kell senki neki, nem néz rá senkire, ő nem olyan. Csak én kellek neki. De én nem tudom hogy ilyen testi rideg merevségben tudnék e vele élni. :(