Szerintetek túlreagálom? (Ha gúnyolódni akarsz lapozz tovább, ha nem vagy egy kicsit sem liberális akkor szintén. Csak normális válaszokat kérek, ha méltat rá egyáltalán valaki. Köszönöm! )

Hát... az, azért érthető, hogy ezt miért nem akarta neked korábban elmondani.

Őszintén, én ezt nem tudnám tolerálni, ha te igen, akkor beszéljetek erről és szabjátok meg a határokat vagy azt, hogy folytatni akarod-e vele a kapcsolatot.

Szerintem túlreagálod, igen.

Fogd fel úgy, hogy neked végre el merte mondani. Most bízik meg benned ENNYIRE.

Gondolj bele, szerintem a szülei vagy a legjobb barátja se biztos, hogy tud erről.

Valószínűleg volt már olyan kapcsolata, ami azért ért véget, mert elmondta. Tehát: azért nem mondta el, mert téged nem akar elveszíteni. Valószínűleg most is azon agyal, mikor dobod ki.

Egyszerűen azt beszéld meg vele, hogy te ezt elfogadod. Nem kell előtted titkolóznia.

Azt, hogy csalódott vagy, mert eddig nem mondta el, inkább tartsd meg magadnak. Ő most ezt félre is értheti, hogy ez csak kifogás, esetleg szakítóok a részedről.

Egy kis időnek el kell telnie, mire el is hiszi, hogy így elfogadod. Majd utána hozdd fel, hogy téged csak az bánt, hogy eddig nem merte ezt elmondani.

Igy is alulreagaltad.

Total korrekt vagy.

Talán joggal félt elmondani, mert egyből kiírtad a netre a legbensőbb legféltettebb titkát. Lehet, hogy anonim oldal, de nálam biztos örökre elveszítenéd a bizalmat.

A kérdésed meg picit önző, ez az egész nem rólad szól, hanem a párodról. Nyilván nem azért nem szólt róla, mert téged akart megbántani, hanem mert hatalmas erőt kellett gyűjtenie, hogy bevallja elsősorvan magának. Aztán el kellett döntenie, hogy felvállalja vagy elnyomja... Ezek mind sok ideig tartanak.

Szóval igen, túlreagálod azt a részt, hogy 3 évig várt ezzel. Vannak akik egy életet leélnek ilyen titokkal, mégis szeretik a családjukat. Szóval örülj, hogy kibukott és támogasd ha nincs ezzel bajod.

Nekem a párom az esküvő után mondta el. Sőt nem is elmondta hanem rajta kaptam, hogy a fehérneműmet hordja stb. Mivel szerettem, eleinte fájó szívvel, de belementem, hogy az együttléteink egy részében ő így legyen, "nőként". Azonban egy idő után két dolog történt: a normális együttléteket már nem kívánta, unottan tett-vett rajtam, ha egyáltalán méltóztatott férfiként viselkedni. A másik, hogy én hiába próbáltam tolerálni, megundorodtam tőle. De közben meg szerettem, csak "férfiként" undorodtam meg tőle, ami jogos, hiszen már nem volt az.

Válás lett belőle, de évek kellettek hozzá, hogy kimondjam, mert emberileg nagyon szerettem, de észrvettem, hogy teljesen nárcisztikus lett ezekben a dolgokban. Sajnálom a dolgot, nagyon összeillettünk intellektuálisan és talán lelkileg is.... de ezt én nem tudtam tolerálni. Pedig nagyon igyekeztem.

Nem attól félt, hogy kineveted, hanem hogy elhagyod. Ha van affinod, beszéljétek meg, biiztos segít a dolgon.

30/f

Kedves Kérdező!

Meglehetősen rossz előérzeteim vannak ezzel a kapcsolattal összefüggésben. Nem egy rejtőzködő meleg (de legalább biszexuális) a párod, aki még saját maga előtt sem igazán vallja be, hogy nem feltétlenül a hagyományos nemi szerepekben képzeli el az életét?

Most, hogy előjött ezzel a nem éppen szokványos vágyával, ezt azért tisztáznod kellene vele mit is akar a jövőben, vagy akár ettől a kapcsolattól, mert az évek csak pörögnek.

Nem volt ilyen korábban, nem vettél észre semmi furcsát?

Heteroszexuálisként én is szépnek találom az ízlésesen kifestett körmöket és női ruhákat, de nőkön, nem saját magamon!

Rossz előérzetem van.

Én nagyon toleráns vagyok, de ezt nem tudnám, és nekem is azzal a részével van bajom, hogy három évet várt. Mert bizalom ide, vagy oda, semmibe vette azt a jogom, hogy lehetőségem legyen eldönteni már az elején. Mert tegyük fel, hogy mondjuk egyenesen viszolygom az ilyesmitől. Akkor elvett három évet az életemből. Ha meg elfogadom, akkor is ott van a bizalomvesztés. Ennél jóval kisebb volumenű dolog esetében is dolgozik bennem a kétely, hogy vajon még mit titkol előttem a párom?! Harmadrészt pedig úgy érezném, hogy a párom nem azt akarta, hogy őt magát szeressem, nem is adta meg erre a lehetőséget, hanem inkább eljátszott egy szerepet.

Én nem tudnám ezt tolerálni.

Szerintem nem kell túlgondolni ezt.

Ha az elején mondja el, tuti elhajtod.

Igazából azt mondanám önző módon titkolta hogy velemaradj.

Én sem vagyok toleráns ilyen dolgokban szóval én tuti nem maradnék ilyen emberrel.

F