Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Félek a változástól?
Ez egy panaszkodós, véleményt váró poszt lesz.
Egyetemista vagyok, eddig a barátnőmet heti 3-4 alkalommal is láttam (2 éve vagyunk együtt), sőt együtt keltünk feküdtünk. De sajnos tele lett a hócipője a lakótársammal, így úgy döntött, hogy mostantól hozzám nem fog járni, és én menjek hozzá. De ez meg nekem nehézkes, mert az út oda csak 45 perc, és ott kevésbé tudok jól tanulni.
Erre kitaláltuk, hogy közösen ki kéne venni egy lakást, mert ez mindent megoldana. Hosszabb távon ez jobb, és ki tudjuk próbálni az állandó együttélést, hogy még idő előtt kiderüljön, ha nem menne.
A gond az, hogy a racionális énem ezt támogatja, de közben pedig félek tőle. Minden tök kényelmes a jelenlegi lakásomban, és félek, hogy ha nagynehezen találunk is jó lakást, akkor nem lesz elég komfortos, és nem éreznem igazán otthon magamat. Vagy csak simán kiderül, hogy egy csomó rejtett probléma van vele. Félek attól, hogy nem állok készen az állandó együttélésre. Közben pedig most végzek az egyetemmel, és hirtelen napi 8 órát kéne dolgoznom, oda a kötöttségnek.
Szóval nem tudom, hogy hogy kezeljem ezt a hirtelen változást. Minden 1 hét alatt zajlott le. Ha találkozni akarok vele, akkor nekem kell mennem, míg eddig kényelmesen együtt keltünk, aludtunk, lakást kell keresnem, ha nem akarok egy csomót utazni/többször szeretném látni őt, munkahelyet kell keresnem, közben tanulnom, és közben azon gondolkozok, hogy melyik területen jó döntést hozok-e.
Hogy nyugodhatnék le, mit csináljak? Az utóbbi napokban teljes káosz van a fejemben.
Valószínűleg ezt ő is elfogja olvasni, mert szokott nézelődni ezen az oldalon. Szia.
Szerintem maradj a saját lakásodba mert elég rizikós beszokni egy másik házba...
Skypon beszélgethettek és az már félsiker.
válasza:Hát igen, eddig neked kényelmes volt, mert a barátnőd rugalmas, eljárkált hozzád, rendes tőle.
Én a helyedben megpróbálnék nem úgy tekinteni az előttetek álló közös jövőre, mint valami nyűgre, hanem képzeld el, hogy kezdődik egy szuper kalandos utazás:DD
Igen, most válsz felnőtté, lesz munkahelyed, nem biztos hogy egyszerű lesz, de izgalmas mindenképpen.
Nyugodj meg, nem kell egyik napról a másikra költözni, nézelődjetek, és oda menjetek, ami tényleg szimpi. Lehet, hogy jobban fogod imádni, mint a mostanit.
u.i.: a lakótársad nem lehet kitúrni, hogy oda tudjatok összeköltözni?:D
válasza:Nekem is ez jutott eszembe, mint az utolsónak, a problémás lakótárstól nem lehet megszabadulni? :)
Egyébként a félelmed normális és természetes. Viszont amiket leírtál, nem egyszerre történnek, ez egy folyamat. Első körben próbáld ki az átjárkálást a barátnődhöz, messze még a vizsgaidőszak, addig bele is szokhatsz. :) Ha nem megy a tanulás, akkor erre az időszakra bizony kell a kompromisszum, hogy a heti 3-4 helyett most kevesebb lesz. Neki is el kell fogadnia, hiszen ha nem tud/akar nálad lenni, akkor valamiről le kell mondani cserébe.
Ez úgyis csak időleges, nyárra végzel a dologgal, ha jól értem.
A másik, az albérletbe sem máról holnapra fogtok belevágni, hiszen először kezdj el dolgozni, rázódj bele, stb. Az sem mindegy, hogy helyileg hol fogsz dolgozni, hiszen akkor lehet, hogy még kényelmesebb is lesz egy másik lakás a mostaninál...
Mire ezeken mind végigmentek, bőven van időtök nézelődni. Akár ismerősi körben is érdemes körbekérdezni, hátha ismerős-ismerősén keresztül bukkantok egy jó lakásra, és kevesebb lesz a rejtett probléma.
Ne akarj mindent egy hét alatt megoldani. Két éve együtt vagytok, ezen a két hónapon nem múlik a dolog. Csak szépen sorban. :)
válasza:A ő 45 percét persze nem sajnálod.... ha inkább maradsz a lakótársaddal, az nekem kb szakítást jelentene.
Főleg, hogy már van egy közös döntésetek a jövőről.
A felnőtt élet már csak ilyen: döntések, felelősség, változások.
válasza:Az utolsó válaszolóval teljesen egyetértek.
Kiegészíteném ezzel: Gyerekesen önző vagy és nem való neked párkapcsolat, amíg a barátnődet ugráltatod, de te az Istenért nem emelnéd meg a segged!! Kompromisszumra képtelen vagy, ezért én biztos elhagynálak. Remélem ő is így tesz majd.
Hoppá elfelejtettem említeni, bocsi hogy félreértést keltettem:
Azért volt itt nálam heti 3-4 alkalommal, mert az egyeteme itt van mellettem és örültem hogy tudok segíteni, így felajánlottam, hogy aludjon nálam.
Ez van 3/4-ed éve, előtte pedig amíg ő gimis volt, én pedig már egyetemista, akkor elején még heti kétszer jártam le egyetem közben busszal hozzá, aztán rájöttem, hogy ez eléggé sok így szorgalmi időszak közepén, így csak hétvégente találkoztunk és akkor vagy én mentem át hozzá, vagy ő hozzám. (hétvégente csak 30 perc volt közöttünk)
Először fura volt a sok együttlét, mert előtte kb heti 2-3 alkalom volt maximum, de idővel hozzászoktam. És pont mire hozzászoktam hogy ilyen sokat vagyunk együtt, ekkor jött a hirtelen bejelentést, hogy többé nem jön hozzám. (A lakótársam közeli barátnak tekintette, így úgy heccelgette, mint ahogy ezt a "pasik" szokták egymásközött, de sajnos nem hittem, hogy annyira komolyan veszi ezt a barátnőm, hogy ilyen hamar meggyűlöli)
Szóval ezért állok ott, hogy most óriási hiányérzetem van, és aközött kell választanom, hogy én megyek hozzá 2-3 napra a héten (és ekkor nekem kell 1 órát utaznom az egyetememhez, ami a jelenlegi lakásomtól kb 10 percnyire van), vagy szerzünk egy lakást a jelenlegi közelében, és így nem is kell a lakótársammal foglalkozni (sajnos nem lehet kipaterolni), és megmarad a korábbi lakás közelségi tulajdonsága.
Még ősszel egy ideig úgy volt, hogy 2 hetente én átmentem hozzá, ő pedig hetente 1-2 napot volt nálam (+ hétvégék, ekkor vidékre mentünk legtöbbször), de aztán tavasszal nagyon sok órája kezdődött korán, így végül 3-4 nap-ot töltött itt, én pedig havonta ha egyszer mentem hozzá.
Én ezt nem érzem önzőségnek, bár már nem tudom, hogy hol van igazam, hol felelek meg a normáknak stb. Épp ezért írtam ide, hogy rájöjjek, hogy most mit is kéne tennem, mi a helyes, miben kéne megváltoznom, stb.
válasza: válasza:Normális hogy beparáztál, de a racionális énedre kell hallgatni. Összeköltöztök, aztán ha nem lesz jó a lakás, akkor majd költöztök tovább. Legrosszabb esetben szétköltöztök.
Nehogymár az állítson meg a kapcsolatotok magasabb szintre vitelétől, hogy ki kell jönni a komfortzónádból!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!