Szerintetek hogyan lehetne segíteni ezen a kapcsolaton?

Nagyon elvagyok keseredve most. Most így megérkezett az utolsó csepp a pohárba, és elkeseredtem.

Az a lényeg, van barátom, 4-5 éve együtt vagyunk. Nagyon szeretem és ragaszkodom hozzá. Sokat szoktunk utazni mindenféle országokba, szóval alapjáraton minden rendben velünk. De a kapcsolatunk nem oké.

Kezdjük azzal, egyszer már majdnem szakított velem. Akkoriban fontolta, elmegy pszichológushoz, állítása szerint miattam, amúgy végül nem vett ilyesmit igénybe. Végül nem szakítottunk. Pontosan tudom, hogy szokott rólam panaszkodni a legjobb barátjának. Az a helyzet, nagyon gyakori az a helyzet, hogy valami nagyon nem oké, és nem érti meg, hogy ez nekem nem tetszik. Sokszor van hogy rossz érzéseket okozok neki, de nem direkt, első körben eleve van egy helyzet, ami ha rossz, akkor biztos nem vágok hozzá jó képet. Nem folytonos, de gyakori hogy ilyen miatt kikészül enyhe értelemben. Pedig az alapok jók a kapcsolatunkhoz, mindketten normális, rendes emberek vagyunk, sikeres az életünk, már amennyire egy huszonévesnek annak kell lennie, azok vagyunk.

Szóval, van ez a problémákkal terhes kapcsolat.

Korábban említettem a legjobb barátját. Nos, annak van egy barátnője. Ők nem olyan régóta, de azért több, mint egy éve vannak együtt, talán lassacskán lesz az 2 is. És a barátnője a külső szemlélő számára a tökéletes barátnő. És úgy érzem, mióta ez a példa ott van az orra előtt, még inkább zavarom, amikor súrlódás van.

Ő az a fajta lány, aki maximálisan jófej, elkíséri a barátját az ilyen közös programokra szinte mindig, talán ha 1X volt olyan mióta összejöttek, hogy a srác ment, de a barátnője nem. Nem akad ki, nem problémázik azon se, ha nélküle van valami, pl. hogy ketten találkoznak a legjobb barátok. Meg úgy általában, jófej, sőt cuki, akit mindenki bír és szívesen lát.

Na azért annyira nem feketítem be magam, mert én is el szoktam kísérni ha lehet, csak mondjuk sokszor van, hogy mondjuk pont miattam nem tud menni. Ritkábban megyünk az ő baráti körével programokra, inkább az ilyen kettesben találkozunk dolgokat tudja megoldani a barátaival, ahova meg eleve jobb nem mennem. Amúgy engem is bír a baráti köre gondolom, viszont tudom hogy rólam már volt ott panasz, panaszkodott rólam nekik, illetve gondolom hogy lehettem is téma esetleg úgy hogy a barátom nem volt ott. Szóval azért, bírás ide vagy oda, már eleve nem akárhogy állnak hozzám. Pedig volt például olyan program is, ahol kb. egyedül szerveztem és intéztem az egészet, és nagyon jól sikerült, elmentünk, béreltünk kis tanyasi házat, ott is aludtunk kettőt, kirándultunk, stb.

De a lényeg, hogy elve van ez a sokszor problémás kapcsolat, amire rájön újabban ez, hogy ott egy pozitív példa a barátom számára, ami kiemeli a problémákat, amiknek nem kellene lennie. Pedig nekik meg más dolgok alakulnak kevésbé kedvezően a kapcsolatunkban, mint nekünk. Csak sajnos azok kisebb jelentőségűek. Meg az is elég árulkodó, hogy én egyedül élek, és nem hajlandó hozzám költözni a barátom. Pedig egy másik legjobb barátja már mondta is ezt neki, hogy teheti ezt egy nővel, ennyi éve együtt vagyunk, meg mit vár akkor tulajdonképpen ettől a kapcsolattól.

Amúgy aranyos lány ez a csaj, aki a barátom legjobb barátjának barátnője. Kérdeztem tőle, hogy nem akadt ki amikor, és felemlegettem valamit, ami történt. Mondta, zavarta, csak nem akarta mások előtt kimutatni, és hogy közben felhívta a barátja, mikor a többiek odébb mentek, és mondta hogy sajnálja hogy el kellett mennie, szívesebben lett volna vele. És hogy akkor megnyugodott, pedig előtte zavarta. Na hát ez az, hogy elfojtotta, amíg zavarta. Én nem vagyok ez az elfojtós típus.

Másrészt pedig tény, féltékeny típus vagyok, de egyszer mikor szóba került a féltékenység, ez a srác és ez a lány ott nevettek, mondván hogy iszonyat féltékeny a csaj. Most akkor hogy is van ez? Ő féltékeny, az vicces köztük, ha én az vagyok, köztünk az kiakasztó? Vagy én máshogy vagyok féltékeny? Nem hiszem, mert pont azon nevettek, mennyire nagyon féltékeny a lány.

Vagy lehet hogy ott az a legjobb barát is lazább gyerek, akit kevésbé visel meg ez-az, amit a barátnője tesz. De azt hiszem ez se állja meg a helyét, hisz a barátom ennyi éve együtt van velem, a dolgok ellenére is, és egyébként is nagyon jófej, vidám, laza emberként tudnám jellemezni.

Hát, ma így ez szolgáltatta az utolsó cseppet, amikor beszéltem vele, é mondta hogy zavarta ugyan, de jött aztán az a hívás. Én sose kapok olyan hívást. :/

Amúgy külsőre egész más típusok vagyunk azzal a lánnyal, de mindketten szép nők vagyunk, szóval ezzel nem lehet gond.