Nem bírom elviselni a barátomat, ha megjön a menzeszem?

Amikor menstruálok szó szerint elviselhetetlen vagyok és nem, nem azért,mert hisztizek és kiabálok. Nagyon durván görcsölni szoktam az első 2 napban és olyankor csak feküdni szeretnék, egyedül lenni, ne szóljon hozzám senki semmit, de tényleg még csak egy "sziát" sem. Nagyon utálom is ezt az időszakot havonta, mert ugye kellemetlen is, macerás, hamar cserélnem kell tampont annyira erős...na ilyenkor egy hétre haza szoktam menni a szüleimhez, mert ott csak anyám van és a kis tesóm. Konkrétan nem bírom elviselni a barátomat, nem szeretem ha hozzám ér, megpuszil, de ha egy légtérben vagyunk azt sem szeretem olyankor hiàba nem szól hozzám vagy nem ér hozzám. Viszont másfél éve amióta együtt vagyunk..havonta ezért haza futkározok.....és a barátom nagyon dühös már. Pedig tudja,hogy mi a baj és nem is máshova megyek olyankor. Kb 6-7 napot vagyok a szüleimnél olyankor. A munkàba onnan megyek és utána csönd,nyugalom, és egyedül lehetek. A párom tegnap beszélt velem és azt mondta neki ez nem jó így már nagyon unja, sokalja az egy hét külön létet. És olyankor telefonon se keressen, mondtam neki,hogy nincs kedvem, erőm, hagyjon, teljesen nyügős leszek, nem tud érdekelni semmi és senki. Sajnálom,hogy a barátom ezért neheztel rám, de ezt miért nem érti meg? Màr többször is veszekedett velem ez miatt és tegnap ugyan ezért ismét. Szerintetek mi lehet a megoldàs? :(

23/L 26/F