Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek jogosan érzem megalázva magam?
Sziasztok.A barátnőm és én péntek esti családi vacsorára voltunk hivatalosak a pàrom családjához.Megérkeztünk, leültünk(a párom velem szembe foglalt helyet a a testvérének a barátja mellett) és elkezdtük a vacsorát.A vacsora közben arra lettem figyelmes ,hogy egyre jobbab elkacarásznak egymás között ami nem is zavart.Kis idő múlva a pàrom a srác válára rakta a kezét és néha barátságosan a hátát is megsimogatta.Még ez sem zavart hiszen családtag 3-4 éve ismerik, teljesen normálisnak vettem.Amire viszont már odakaptam a tekintetemet az az volt amikor a párom súgdolózni kezdett a fiú fülébe és a párom apja szólt rájuk ,hogy 7 fős asztalnál azèrt disztingválni kéne picit.Ebben a pillanatban szőrnyen megalázottan èreztem magam.A vacsora után természetesen szóba hoztam mire a párom fel sem fogta mi volt a probléma "hisz neki ő családtag stb".Erre közöltem vele ,hogy nekem meg sem fordult a fejemben ,hogy ők ketten bármi viszonyt folytatnának vagy félnék ettől hanem a helyzet amibe hozott megalázottnak éreztem magam.A tény pedig ,hogy vele szemben ülők és az apjának kell rájuk szólni az ami igazán kiborít.Nemtudom ,hogy túlreagálom, esetleg egy benső féltékenység indukálja bennem ezt az érzést a jövöbeni sógor írànt vagy esetleg tènyleg megalázott ezzel a viselkedéssel.Szerintetek?
Annyit még hozzáteszek ,hogy a párom nagyon szeret, soha nem csalna meg a dolog nem erről szólt az én részemről. :)
Írjátok le a vélemènyeteket.
26/F 4 éve vagyunk együtt.
válasza:
válasza: válasza:Első válaszolónak:Megmondom őszintén engem a sugdolózásig nem zavart semmi de az annyira megvágott ,hogy nem nagyon figyeltem a másik párjának a reakcióját.
Másodiknak:Lehetséges ,hogy én nálam vannak beljebb azok a bizonyos határok picit és ezért túlreagáltam de belelátni semmit nem láttam bele.Meg se fordult a fejemben ,hogy a párom úgy közeledett volna felé na de azért mikor heten ülünk egy asztalnál akkor ne kezdjünk már el súgdolózni egy màsik pasas fülébe úgy ,hogy velem szemben a párom ül.Fenntartom a jogot ,hogy én vittem picit messzire a témát.Ezért fordultam hozzátok :)
Harmadik:Majd akkor kommentelj legközelebb ha már megy az értő olvasás mert a 3 soros frusztrált, megmondó kommentedet nemtudom addig hova rakni.Egyszerüen nem a témához szóltál hozzá de köszönöm neked is a vélemènyedet.
válasza:Sohasem értem, mire mondják, hogy "megaláztak"- én még csak 60 vagyok, de engem még nem. Voltak már bunkók, meg ilyesmi, de hol van ahhoz bárki, hogy én azt érezzem, hogy most megaláztak?
Amúgy én se értem, mi a baj, ha te biztos vagy benne, hogy szeret?
5/5:Akkor ezekszerint a fiatalkori ego dúl bennem és el kellene engednem ezt a történetet.
Megalázottnak pedig azért éreztem magam mert az egész családja előtt kezd el a sógorral összemelegedni úgy ,hogy vele szemben ülök.A súgdolózásig semmi problémám nem volt de akkor lehet csak felfújom.Mindig értékes tapasztalat egy érettebb férfi véleménye.Köszönöm.
válasza:Tökéletlenek vagyunk mind.
Csak kinél... hogyan jelentkezik. Hát ez már igencsak eltérő lehet. Úgy értsd: Senki sem tökéletes. Te észrevettél valamit, ami mellett nem tudtál elsiklani. Ez rendben is van, de ezt tényleg a pároddal kell megbeszélned. Kőkeményen, szemtől szembe! Azt, hogy Neked rosszul esett az Ő akkor viselkedése. Mert ez egyszerűen csak egyfajta viselkedés, szerencsére, s azért mondom 'szerencsére', mert minden, ami viselkedés, az változtatható és kicserélhető, kinőhető... Ha ezt Ő belátja és megérti, akkor többet ilyen helyzetbe nem fog hozni Téged. Mert tisztel, szeret Téged annyira (jó esetben) és komolyan vesz(!), hogy számodra kellemetlen szituációba nem megy bele a jövőben. Ő ilyenformán 'elfogad' téged olyannak, amilyen éppen vagy.
Persze ez a fajta "egymás elfogadása" kölcsönös kell legyen. Azaz Te is elfogadod Őt olyannak, amilyen éppen MOST! Ami nem azt jelenti, hogy ennek így is kell maradnia. Ezért is kell az őszinte párbeszéd az érzéseidről, érzelmeidről. Így aztán a beszélgetésetek magáról a 'változásról' kell majd szóljon.
Ami a megalázás illeti... nem lehet megalázni Téged, ha Te nem vagy vevő rá! Másként: Nem lehet egy magas labdát lecsapni, ha Te nem dobod fel. (Többek között Csernus doktornak is van erre nagyon jó példázata, lásd: Internet)
#5, Bölcs gondolat... szabad ember, Akit nem lehet csak úgy érzelmi úton 'táv-vezérelni'. Viszont, ami egyetlen 'biztos', az a 'változás' maga. (Persze, tudom... a rendőr meg a halál)
Tehát egyetlen dologban lehetünk biztosak: hogy változhatunk, így változunk is. A kérdés mindig az, hogy milyen irányban...?
Te (kérdező) egyetlen dolgot tehetsz: Megteszed azon lépéseket, amik Terajtad múlnak, vagyis (mindig) kezdeményezed a párbeszédet a kedveseddel és mindezt őszintén, szeretetből, nem pedig 'akarással', erőből. Amire oda kell figyelned, az a "szavak helyes használata"!
Az Erő Legyen Veletek!
válasza: válasza:Maskor ulj melle. Ugy illett volna ulnie. Onnan ered ez az egesz problema.
Nem tudja a kiscsaj,h illik tarsagaban viselkedni,ha van barstja. Beszeld meg ezt vele negyszemkozt. En megertelek.
N/35
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!