Lányok! Zavarna ha a barátotok más nővel járkálna edzőterembe?

Próbálom elképzelni, mivel a barátom nem jár edzőterembe.

Ha Hirtelen a semmiből jön a csaj, akkor kiakadnék. Ha már eleve ismeri, akkor oké lenne a dolog. Persze zavarna, de tolerálnám. Pl ha kitalálná h hetente eljár edzeni az egyik csajjal a ping pong csapatból, akkor azt mondanám h menjen.

Nyilván segítené a dolgot ha ismerném a csajt és tudná, hogy járunk.

Engem abszolút nem zavarna. Én nem sportolok és a barátom sem, viszont mindkettőnknek van hobbija és vannak barátaink, szívesen barátkozunk újonnan megismert emberekkel is és eljárunk ide-oda külön is. Nálunk ebből sosem volt probléma.

Ha elképzelek egy ilyen szituációt, hogy mondjuk a párom rendszeresen edzőterembe jár és elmeséli, hogy van egy lány, akivel mostantól együtt fognak járni, mert beszélgettek, jóban vannak és megkérte, hogy segítsen neki, akkor én erre azt mondom, hogy az tök jó, akkor legalább nem egyedül mész, van kivel beszélgetni és rendes tőled, hogy segítesz neki, ennyi. Ha pedig már régóta ismeri, barátok, kollegák vagy ilyesmi, akkor pedig végképp nem zavarna.

Én is sokszor beszélgetek idegenekkel a munkám vagy a hobbim kapcsán és már többször volt olyan, hogy jól elbeszélgettünk, beültünk meginni egy kávét. Vannak, akikkel azóta is jóban vagyunk és, ha összefutunk, akkor mindig beszélgetünk. Én valahogy nem szeretem azt, hogy mondjuk rendszeresen járok egy közösségbe, de egy szót nem szólok senkihez, fogalmam sincs, hogy ki kicsoda stb., mert nekem az úgy tök unalmas, személytelen, furcsa, még akkor is, ha alapvetően nem barátkozás vagy ismerkedés céljából vagyok ott. A párom is ilyen típus, ő is nagyon közvetlen, barátságos mindenkivel. Szerintem semmi nem tiltja meg, hogy az ember akkor is barátkozzon, ha már van párja. Persze, velem is volt már olyan, hogy fel akartak szedni, de szerintem ezzel nincsen baj, hiszen egy idegen mégis honnan tudná, hogy foglalt vagy vagy sem. Szerencsére van szám, van hangom és meg tudtam neki mondani, hogy nem szeretnék tőle semmi többet, mert nekem van egy párom. Ezt az illető vagy elfogadja és azt mondja, hogy jó akkor csak tegyünk úgy, mintha ez meg sem történ volna vagy azt mondja, hogy ő nem így gondolta, többet szeretne és elköszön. Rosszabb esetben nem fogadja el és továbbra is nyomul, de akkor pedig én állítom le és otthagyom. A páromban én abszolút megbízok, ha hasonló szituáció van, akkor ő ugyanígy tesz. Nem aggódom amiatt, hogy megcsal. Ha folyton ezen rugózna az agyam, akkor abba bele is hülyülnék és nem látnám értelmét a kapcsolatunknak.