Fejlődés nélkül nincs jövője?

Egyénfüggő, hogy az emberek mit akarnak és mit hoznak ki egy kapcsolatból. Az #1-essel részben egyetértek. Az emberek változnak és a diákszerelmeknek sokszor nincs jövőjük. De, szerintem sokszor inkább azért, mert sok ember fejében valami romantikus filmben lévő idilli kép illik a kapcsolatba, nem pedig egy hétköznapi problémákkal teli küzdés. Pedig az igazi kapcsolatban mindkettő van.

A fejlődés pedig... Egyrészt, a fejlődés az nem egyik pillanatról a másikra történik. Már az is fejlődés, hogy mindketten csináljátok az egyetemet és építitek a jövőtöket. Egy csomóan tojnak a jövőre, lusták építeni, eléldegélnek, összedobnak egy gyereket, aztán jajjgatnak, hogy ez így nem jó.

A távolság... Vannak olyan hetek, hogy alig találkoztok? Mások van, hogy hetekig nem is találkoznak. Van, akinek az igénye, hogy éjjel-nappal a másikkal legyen, de nem csak erről szól egy kapcsolat. Mi történne, ha egyikőtöket munka miatt fél évre elküldenének a világ másik végére? Szerintem az olyan kapcsolat, ahol heti pár találkozás miatt már elmúlnak érzelmek, ott szó sincs szerelemről, csak megszokásról, kapcsolatfüggőségről vagy ragaszkodásról. Lehet, hogy erősen hangzik, de az ilyen kapcsolatoknak előbb-utóbb mindig vége lesz.