Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a szülő ''véleménye és beleszólására adás kontra a párod véleménye között"?

a gyütt éltek ketten és a szülők a vendégek:

Saját otthonomban akkor mosogatok, amikor kedvem van :)

Ha vendégségben vagyunk a szülőknél:

Felajánlom, sőt, szó nélkül megcsinálom 10-ből mondjuk 6*, de nehogy már elvárás legyen az ő részükről, hogy a vendég ugrálja körül őket.

Én sem várom el,sőt sem apám, srm anyám, hogy amimor a párom nálunk van, álljon neki autót szerelni, fát vágni stb.

Nyilván, ha együtt laktok a szülőkkel, akkor a házimunka egyertelmuen vegzendő

Melltartó téma más, ott pl nem tudjik, hányan mennek be a szobába, van- e gyerek a családban, aki előtt ezt nem illene stb.

Együttélésnél általában a házimunkát is közösen végezzük, megvan, hogy ki mit csinál. Pl én porszívózok és port törlök, párom mosogat szinte mindig, mert én utálok, illetve ő mos fel a konyhában.

Ahol pedig élek, az az otthonom nekem is, függetlenül attól, hogy a saját szüleimmel élek, albérletben élek, saját lakásban élek VAGY az anyós-jelöltéknél élek. A saját otthonomban pedig úgy tárolom a dolgaimat, ahogy akarom. Ha a szobámban/szobánkban a földön akarom hagyni a melltartómat, akkor otthagyom, pont. Senkinek nincs joga ilyen szinten beleszólni. Ha még a közös helységekben hagyná ott a használt bugyiját, akkor megérteném, hogy baj ha elől van hagyva 1-1 ruhadarab, de így teljesen jogtalan szerintem, hogy ilyenen problémáznak a szüleid.

Ideje lenne felnőni egyébként 30 évesen.

Na igen le kellene tisztázni kinek mi a dolga. Nem utólag veszekedni.

Írta valaki a fa vágást. Félig falusi vagyok. (Rokonság 3/4ede az de nagyváros kertvárosi részén gyerekeskedtem).

Falun van olyan hogy szombaton favágás lesz,vagy kukoricatörés vagy disznóvágás..olyan munka amihez több emberre van szűkség. Akkor azért a lány unokák városi" komoly kapcsolat pasijainak" is illet néha megjelenni,nem csak karácsonykor meg húsvétkor telezabálni magukat az ünnepi asztalnál,meg a pakkot (tojás,házi sütemény,tej túró,tészta)elfogadni. Furcsamód a "városi ficsúrok" jobban élvezték mint mi akik ebbe unokáskodtunk. Mondjuk a pálinka sör is besegîtett.

Nekem a szüleid is furcsák, de az hogy ennyivel benned "kételyt keltenek".. hát menj már a fenébe :D

Ilyenkor pont neked kéne mondani, hogy "Anyu, de látod hogy szokott segíteni, akkor beszéld meg vele ki melyik házimunkát csinálja és mikor. Hisz segít magától is többször."

Az meg, hogy a szobátokban hol van melltartó.. egyáltalán minek mentek be a szobátokba? Felnőtt nőről van szó, aki nem is a saját gyerekük, hagyják meg neki a magánszférát.

Ha nem akarod hogy legyen egy nagy családi vita, és rosszban legyenek a barátnőd meg a szüleid, akkor neked kell megszólalni, mielőtt még a barátnőd besokkall és fellép ellenük.

Na és ez az amiért én a rokonaimmal a kapcsolattartást havi 2 alkalomra szorítom vissza. Nem hiányzik anyám szokásos psychothrilleres bűntudatkeltő-kísérletserege meg az utólagos okoskodás szakítás után, hogy "ő előre tudta". Érv nincs, de ő tudta. Aha.

Mikor jönnek szép rendet rakunk és csak a vendégszobában lehetnek, a hálónkhoz semmi közük nincs. És tartjuk az "akármilyen kedves vendég, három óra untig elég" (öregapám közmondása) szabályt.

Ha ők hívnak akkor érvényesítgethetik a saját szabályaikat, max nem járok át sűrűn. Persze azért jön a bősz legonoszozás (bár azt szinte mindenért megkapom, a la szándékos bűntudatkeltés).

Abban látom a problémát, hogy egészségtelenül

befolyásolható vagy.Nincs egy egészséges értékítéleted és érdekképviseleted amivel önállóan meg tudnál egy helyzetet ítélni és dönteni.A füledbe suttogok szavak teljesen el tudnak tántorítani.

"Hogy este vacsi után felállt és nem mosogatott el több példa volt erre, de arra is hogy nekiállt mosogatni..

Vagy szobámba a kanapén hagyta a melltartót és az milyen már.."

Itt nem a párod viselkedése a probléma, hanem a nyilvánvaló összeférhetetlenség a szülők és a párod között, a szüleid részéről.

Minden embernek szüksége van egy komfortzónára és kényelemérzetre, itt az történik, hogy a komfortzónák metszik egymást, mint a halmazok matekórán.Ez a kényelemérzetből való leadást kívánja meg, amit érthetően senki sem tesz meg szívesen.

Az lenne a helyzet megoldásra, hogy különköltöztök.