Mit tennétek a helyemben?

Lennétek egyedül, vagy maradnátok ebben a "semmiben"?

Tehát az a helyzet, hogy másfél éve vagyok egyedülálló. Elég sokat dolgozom, plusz a barátok is messzebb élnek, nem járok már el annyit, így nem is igazán ismerkedem. Terveim is vannak, és nem szeretnék az országban maradni. Így annyira nem is foglalkoztatott a párkapcsolat.

Összegabalyodtam valakivel, nem túl komoly a dolog, és nem is lesz az. Ugyanakkor világ életemben komoly kapcsolatot akartam, tehát ettől nem vagyok túl boldog. Viszont jól érzem vele magam ha együtt vagyunk, de kevés is.

Néha bánt a lelkiismeretem.

Ez miatt pedig őrlődöm időnként, hogy ez nem helyes így, és abba kéne hagyni. (Ő is szingli, tehát nincs megcsalás vagy ilyesmi. Egyszerűen csak nem akar komolyat.)

Nekem pedig néha jó kiszakadni a mókuskerékből. Csak utána meg jön ez a rossz érzés.