Más is van ezzel így? Mitől lehet?

35 éves nő vagyok, túl egy nagy szerelmen és csalódáson, de annak már 7 éve.

Azóta, kapcsolatban (a 3. emberrel vagyok most), bármi probléma merül fel (valami olyat csinál a másik, ami nem tetszik), az első gondolatom a szakítás. Csak végletekben tudok gondolkodni. Olyankor rettentő negatívan látom az egész kapcsolatot, és teljesen egyértelmű, hogy nincs más megoldás, csak a szakítás. Alátámasztom észérvekkel, hogy ezt kell tennem.

Majd kis idő múlva (fél nap, pár nap) előtörnek az érzéseim, és nem is értem, hogy gondolhattam ezt, hiszen működőképesnek tűnik a kapcsolat, minden oké.

Mégis mitől lehet ez? Már nem tudom, mikor látom reálisan a dolgokat, és nagyon szenvedek ettől.

Okozhatja ezt a korábbi csalódás, hogy megijedek, hogy valami nem oké, ennek is vége lesz, és inkább véget vetnék én?

Vagy az adott emberrel van a probléma, nem megfelelő számomra, nem elég jó?

Tényleg nem értem, és most már a 3. ember mellett csinálom ezt, nyilván velem van a baj.