Az ordibálás már verbális bántalmazásnak minősül?

Hisztis vagyok, mert a konyhában szájra tett kéz nélkül prüszkölt a leves mellé, és kiakadtam, hogy miért nem tud odafigyelni a higiéniára? Legalább minimális szinten, ő azonnal visszaszólt, hogy nehogy már ez is baj legyen, hogy a leves mellé prüszkölt...mondtam, hogy oda sem tartotta a kezét, ekkor már kiabált rám, hogy hogy lehetek ilyen hisztis, én pedig visszavágtam hogy “te meg hogy lehetsz ennyire figyelmetlen? Nem is kívánom már a levest”, berohantam a szobába, ő meg utánam és iszanyatos ordibálásba kezdett bele, szerintem a szomszédok is hallották. Próbáltam megnyugtatni, hogy nincs semmi baj, átmegy, eszünk majd, nyugodjon meg, nem kellene ennyire kiakadnia, de semmi, tovább ordibált, csapkodta vagy ütötte az ajtót ameddig nem lettem rosszul idegileg és pánikrohamot nem kaptam a kiabálástól (alapból erős és mély a hangja).

az a baj, hogy egy ideje ilyen apróságokon már mindennaposak a veszekedések, és már rosszul vagyok fizikailag is a kiabálástól. Úgy érzem, nem tudom neki elmondani, hogy folyamatosan neki kell igazat adni, képtelen elviselni, ha nekem lenne igazam.

Mi a véleményetek? Ez már verbális bántalmazás kategória?

Mondtam hogy még egyszer durván rámkiabál és elhagyom.